Plágiumbukták: nem Schmitt az első, aki gyanúba keveredett

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével - tudta meg a hvg.hu. Nem ő az első politikus, aki egyetemi dolgozatai miatt kénytelen magyarázkodni.

  • Eduline
HVG Archív

Az elmúlt egy-két évben több magas rangú vezető és elismert tudós keveredett plágiumbotrányokba világszerte. A legnagyobb port kavaró ügy Karl-Theodor zu Guttenberg német védelemi miniszter esete volt, akiről 2011 februárjában derült ki, hogy 2007-ben benyújtott doktori disszertációjában több mint száz olyan szövegrész szerepel, amelyet forrásmegjelölés nélkül más szerzőktől vett át. A beyreuthi egyetem jogi karának doktori tanácsa visszavonta a fokozatot, a miniszter néhány nappal később beadta lemondását.

A Guttenberg-ügy még el sem csitult, máris újabb plágiumbotrány robbant ki Németországban. A liberális Szabad Demokrata Párt jövőbeni reménységének tartott, 40 esztendős Silvana Koch-Merinről derült ki, hogy doktori disszertációjához "Guttenberg-módon" - azaz minden hivatkozás nélkül - használt fel forrásmunkákat. A folytatás is "guttenbergi" lett, Koch-Merin lemondott tisztségeiről, a heidelbergi egyetem megfosztotta őt doktori címétől.

2010 márciusában Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plágiummal. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: véleményük szerint a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében, de nagy visszhangot váltott ki a kínai akadémiai körökben – ahol egyelőre nincs konszenzus arra nézve, hogy mi számít plágiumnak.

Schmitt Pál és a doktori
Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át. A hvg.hu cikkét itt olvashatjátok el.
Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.