Plágiumbotrány: a SOTE-nak vizsgálatot kellene indítania?

A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke.

  • Eduline

A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Bazsa György azt mondta a hvg.hu-nak, az egyetem ebben az ügyben nyilatkozatokra alapozva tette közzé korábbi állásfoglalását, amely szerint nincs szükség semmilyen vizsgálatra.

A Semmelweis Egyetem dékánja múlt héten közleményben tudatta, semmilyen vizsgálatot nem talál indokoltnak. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - állt Tóth Miklós közleményében.

Bazsa György - aki korábban szocialista politikus volt - viszont azon a véleményen van, hogy egy ilyen ügyben nem lehet nyilatkozatokra hagyatkozni. „Az ügyben nyilatkozatháború folyik, elhangzanak érvek pro és kontra; világos, hogy a SOTE is csak ezekre a kijelentésekre támaszkodott, amikor meghozta ezt az állásfoglalást, márpedig ez egy szakmai-tudományos ügy, amit nem lehet sajtónyilatkozatok alapján elbírálni” - mondta a MAB elnöke. Bazsa György már a plágiumügy kirobbanása napján is azt mondta, a hvg.hu által közzétett dokumentumok szerint "alapos a gyanú", hogy plágium történt. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.