Plágiumbotrány: a SOTE-nak vizsgálatot kellene indítania?

A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke.

  • Eduline

A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Bazsa György azt mondta a hvg.hu-nak, az egyetem ebben az ügyben nyilatkozatokra alapozva tette közzé korábbi állásfoglalását, amely szerint nincs szükség semmilyen vizsgálatra.

A Semmelweis Egyetem dékánja múlt héten közleményben tudatta, semmilyen vizsgálatot nem talál indokoltnak. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - állt Tóth Miklós közleményében.

Bazsa György - aki korábban szocialista politikus volt - viszont azon a véleményen van, hogy egy ilyen ügyben nem lehet nyilatkozatokra hagyatkozni. „Az ügyben nyilatkozatháború folyik, elhangzanak érvek pro és kontra; világos, hogy a SOTE is csak ezekre a kijelentésekre támaszkodott, amikor meghozta ezt az állásfoglalást, márpedig ez egy szakmai-tudományos ügy, amit nem lehet sajtónyilatkozatok alapján elbírálni” - mondta a MAB elnöke. Bazsa György már a plágiumügy kirobbanása napján is azt mondta, a hvg.hu által közzétett dokumentumok szerint "alapos a gyanú", hogy plágium történt. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.