Plágium vagy átvétel? Mit engednek, mit tiltanak az egyetemek?

Schmitt Pál, Magyarország államfője feltehetőleg plagizált 1992-ben megírt doktori értekezésének elkészítésekor a hvg.

  • Eduline

Schmitt Pál, Magyarország államfője feltehetőleg plagizált 1992-ben megírt doktori értekezésének elkészítésekor a hvg.hu információi szerint. Ha bebizonyosodnak a HVG állításai, az államfő szerzői jogsértést követett el, habár az ebből fakadó követelés már elévült, ezért bíróság előtt nem érvényesíthető. Erkölcsileg viszont jelentős válaszút előtt áll Schmitt Pál - olvasható a Szerzői jog blogon.

A szerzői jogi törvény lehetőséget teremt "átvételre" is, amely nagyobb terjedelmű anyagok elsősorban tudományos célú felhasználását takarja. Az átvétel sem jelentheti azonban (a másodlagos mű 85%-át kitevő) 180 oldalnyi anyag feldolgozását. Ez egyszerűen túl sok. A forrás pontos megjelölése nélkül pedig formailag is jogellenes. A plágium jogi hátteréről a Szerzői jog blogon olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.