Mégis megszűnhet a pécsi információs és kommunikációs tanszék?

Huszonöt év után felmondott a Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője.

  • Eduline
Wikipedia

Huszonöt év után felmondott a Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője. Balogh Zsolt György szerint hiába tagadja a jogi kar dékánja, a szervezeti egység a létszámleépítések és áthelyezések miatt meg fog szűnni - írja a pecsma.hu.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pécsi Tudományegyetem vezetése a hallgatói létszám csökkenése miatt elbocsátásokat tervez. November 1-jén kelt nyílt levelükben több mint ötven oktató tiltakozott többek között az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen, "amely az országban szinte egyedülálló módon oktat és kutat olyan alapjogokat, mint az adatvédelem, az információszabadság, a véleménynyilvánítás és a média szabadsága".

Kecskés László, a jogi kar dékánja hétfőn úgy reagált: nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi Tudományegyetem 6000 dolgozójának egy százalékát sem érintik.

Balog Zsolt György tájékoztatása szerint azonban "november 4-én a dékán úr bejelentett néhány konkrétumot is: tanszékenként maximum 1-1 főt bocsájtanak el. Egyik munkatársukat a rektori hivatalba helyezik át, így csak ketten maradnánk. Ezért a nyilatkozatok ellenére megszűnik a tanszék, mert a jelenlegi szabály szerint egy szervezeti egység sem lehet kisebb 3 fősnél."

A tanszékvezető úgy látja, a PTE nem saját hibájából került finanszírozási válságba. Ugyanakkor sérelmezi, hogy a kar vezetése nem koncepcionális megoldásra törekedett, nem tárgyalt a tanszékvezetőkkel a megoldásról. Szerinte a személyi szimpátia határozta meg az elbocsátandók körét, amelyben szerepet játszhat a dékán "közismert távolságtartása" is az információs technológiától.

Hozzátette: 2006. január 1-től a mai napig összesen 256 millió forint bevételt termelt tanszékük, ami havi átlagban közel 3 milliót jelent. Ilyen egységet pedig nem leépíteni, hanem fejleszteni szoktak. Balogh elmondta: valóban vannak jelei a karon a személyi ellentéteknek. Kecskés László az előző kari vezetést, amelynek a jelenlegi tanszékvezető is tagja volt, tudományosan és szakmailag igénytelennek nevezte.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.