Öt dolog, amit akkor sem érdemes csinálni, ha még messze a vizsgaidőszak

Hetente négy-öt buli, az egyetem elkerülése, túlvállalás? Ezeket a hibákat kerüljétek el, ha nem akartok megőszülni a vizsgaidőszakban.

  • Eduline
Shutterstock

1. Szerdától vasárnapig abból áll a napotok, hogy hajnalban hazaestek, alszotok, éppen csak beestek az órára, aztán mehet tovább a buli? Ne reménykedjetek, aligha fogjátok tudni a vizsgaidőszakban bepótolni az összes kimaradt szakirodalmat. Három szuper tanulási módszer.

2. Konferencia, cikk az egyetemi lapba, minden hétvégén túrázás a hegyekben? Még nem érzitek a nyomást, ezért mindent bevállaltok, ami szintén a tanulás, és így a vizsgák rovására fog menni később.

3. Az előadások közelébe sem szagoltok: minek bejárni, ha úgy is a szakirodalmat kérik számon a vizsgán. Kár volt beiratkozni, ha kihagyjátok az összes pluszt, amit az egyetem adhat: könyvből tanulni nem ugyanaz, mint egy jó tanártól.

4. Vagy éppen ellenkezőleg, már most látástól vakulásig tanultok? Néha lazítsatok is, mert így a vizsgaidőszakig teljesen kiégtek, és minden motivációtokat elvesztitek. Meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken, főiskolákon, és mikor lesznek a vizsgák? Erről itt olvashattok.

5. Napokig csak gondolkodtok (vagy úgy tesztek), aztán végül minden beadandót összecsaptok. Sokan nehezen kezdik el az írást, mert rögtön tökéletes szöveget akarnak. Legközelebb próbáljátok ki, hogy mindent leírtok, ami eszetekbe jut. Ahogy nő a karakterek száma, egyre magabiztosabbnak érzitek majd magatokat, a szöveg végső formába öntése pedig már szinte öröm lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.