Megvágott ösztöndíjak: hónapok óta a pénzükre várnak az egyetemek

Február óta várnak a kompenzációra azok az egyetemek, amelyek a vártnál 300-500 millió forinttal kevesebbet kaptak a hallgatói juttatásokra - van, ahol 30-40 százalékkal kellett csökkenteni a rászoruló és a kiemelkedően teljesítő hallgatók támogatását.

  • Ivanyos Judit
Az ELTE főépülete. Kevesebb ösztöndíjat kapnak a hallgatók
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Félmilliárd forint - ennyivel kevesebb állami támogatást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetem a tanulmányi ösztöndíjakra és a rászoruló hallgatók szociális juttatásaira. Utóbbiak összegét 30-40, a tanulmányi ösztöndíjakat 30 százalékkal kellett csökkenteni, ez pedig Kalina Gergely EHÖK-elnök szerint komoly egzisztenciális problémákat okozott és okoz a diákok egy részének.

Hozzátette: februárban arra kaptak ígéretet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy pótolni fogják a hiányzó összeget, de azóta sem történt semmi. „Az ELTE már több alkalommal fordult a minisztériumhoz, de nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy miért nem érkezett meg a hiányzó összeg. Fogalmunk sincs, lesz-e bármilyen kompenzáció, attól tartunk, hogy eddig példátlan módon a hallgatói juttatásokat is érintik majd a zárolások” – mondta.

Bár a hallgatói normatíva összegét – minden állami ösztöndíjas után 119 ezer forint támogatás jár az egyetemnek, főiskolának – januárban a felsőoktatási törvényben is rögzítették, az erőforrás-minisztérium által meghatározott összeg csak 12 700 hallgató normatívájának felel meg, miközben az ELTE-n évek óta körülbelül 17 ezren tanulnak támogatott formában. A támogatás összegét a várható hallgatói létszám alapján határozzák meg – ha a tényleges létszám nem felel meg ennek, utólag korrigálják az összeget. Az EHÖK-elnök szerint a minisztérium nem becsülhette félre „véletlenül” az állami ösztöndíjasok számát – ha a kormány betartja az ígéretét, akkor szeptembertől legalább 55 ezer hallgató tanul majd állami ösztöndíjasként a felsőoktatási intézményekben, tehát az ELTE-re járók száma sem csökkenhet.

15 ezer forinton múlhat a diploma
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2012-es felmérése szerint a hallgatók majdnem fele kénytelen lenne félbehagyni tanulmányait, ha 15 ezer forinttal csökkennének bevételei, a diákok közel egynegyede pedig akkor kerülne bajba, ha 15 és 20 ezer forintos összeg hiányozna a pénztárcájából. Az egyetemisták és főiskolások ötöde egyébként 20 ezer forintnál kevesebből él, minden második hallgató pedig 20-40 ezer forintból gazdálkodik havonta.

A Corvinuson is a pénzre várnak

A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói is jóval kevesebb ösztöndíjat kaptak, mint az előző években: a 2012-es 900 millió forint helyett az idén mindössze 600 millió forintot kapott hallgatói juttatásokra az intézmény, az ösztöndíjak kifizetése emiatt heteket csúszott. Kiss Dávid HÖK-elnök az eduline-nak azt mondta, a hallgatóknak körülbelül 30 százalékkal kevesebb ösztöndíjat kellett utalniuk, a szociális támogatások összegét azonban nem kellett ilyen mértékben csökkenteni.

A problémáról a HÖK elnöke azonnal, az egyetem rektora és gazdasági főigazgatója azóta többször is tájékoztatta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, aki azt ígérte, hogy még ebben a félévben korrigálni fogják a hallgatói normatíva összegét.

A corvinusosok is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak
stiller

"Nemrég sajnálattal értesültünk ugyanakkor arról, hogy ez a kompenzáció mégsem fog bekövetkezni, vagy azt az egyetemnek a más jogcímeken járó, szintén drasztikusan megnyirbált tételekből, jóval kisebb mértékben kellene finanszíroznia. Az ügyben új, pontos információval azóta sem rendelkezünk" – írta Balog Zoltán erőforrás-miniszternek címzett levelében Kiss Dávid.

Hozzátette: a végzős hallgatók kárpótlására alig több mint egy hónap maradt, az abszolutórium megszerzése után ugyanis megszűnik hallgatói jogviszonyuk, így ösztöndíjat sem kaphatnak.

Debrecen: 200 millióval kevesebb
A Debreceni Egyetem 200 millió forinttal kapott kevesebbet, de az intézményben sem a tanulmányi ösztöndíjak, sem a szociális támogatások összegét nem kellett csökkenteni. Itt is az utólagos elszámolásra várnak, Körösparti Péter HÖK-elnök úgy tudja, hogy júniusban megkaphatják a hiányzó összeget. „Már tavaly is kevesebb összeg érkezett, reméljük, nyáron megkapjuk a hiányzó pénzeket” – fűzte hozzá. 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.