Összeomlik a felsőoktatás, ha még több oktatót rúgnak ki

További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. Tőrös Szilárd közleményében kifejtette: 2012-ben a felsőoktatási intézmények finanszírozása ismét csökkent, egyes intézményekben oktatói-kutatói és nem oktatói munkakörökben csoportos létszámcsökkentés is volt, ezáltal feladataik jelentősen megnövekedtek. További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - szögezte le.

Az elnök szerint az elmúlt évben folytatódott a már négy éve tartó reálbércsökkenés a közszféra minden területén. A közalkalmazotti bértarifák 2008 óta nem változtak, és 2010-ben véglegesen megszűnt a 13. havi illetmény. A bértábla változatlansága nem csupán jelentős reálbércsökkenést okoz, hanem azt az elfogadhatatlan helyzetet hozta, hogy a 140 besorolási garantált illetménykategóriának majdnem a fele minimálbér vagy garantált bérminimum. 

Mint írta, továbbra is a leghatározottabban igénylik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását az államilag finanszírozott hallgatói létszám, a jelentkezők szakcsoportok, valamint intézmények közötti elosztása, illetőleg a felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítása ügyében.

Az FDSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy a közszolgálati érdekegyeztető fórumokon mihamarabb kezdődjenek érdemi tárgyalások a 2013-as költségvetésről, ennek keretében a közszféra ötéves bérelmaradásának rendezéséről - írta, hozzátéve: követelik, hogy az összes érintett részvételével kezdődjenek érdemi szakmai konzultációk a magyar közoktatási, szakoktatási és felsőoktatási rendszer átfogó rendezését biztosító további jogszabályokról és a megfelelő szintű szükséges állami támogatásáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.