Összeomlik a felsőoktatás, ha még több oktatót rúgnak ki

További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. Tőrös Szilárd közleményében kifejtette: 2012-ben a felsőoktatási intézmények finanszírozása ismét csökkent, egyes intézményekben oktatói-kutatói és nem oktatói munkakörökben csoportos létszámcsökkentés is volt, ezáltal feladataik jelentősen megnövekedtek. További létszámleépítést a felsőoktatás már nem tud elviselni - szögezte le.

Az elnök szerint az elmúlt évben folytatódott a már négy éve tartó reálbércsökkenés a közszféra minden területén. A közalkalmazotti bértarifák 2008 óta nem változtak, és 2010-ben véglegesen megszűnt a 13. havi illetmény. A bértábla változatlansága nem csupán jelentős reálbércsökkenést okoz, hanem azt az elfogadhatatlan helyzetet hozta, hogy a 140 besorolási garantált illetménykategóriának majdnem a fele minimálbér vagy garantált bérminimum. 

Mint írta, továbbra is a leghatározottabban igénylik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását az államilag finanszírozott hallgatói létszám, a jelentkezők szakcsoportok, valamint intézmények közötti elosztása, illetőleg a felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítása ügyében.

Az FDSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy a közszolgálati érdekegyeztető fórumokon mihamarabb kezdődjenek érdemi tárgyalások a 2013-as költségvetésről, ennek keretében a közszféra ötéves bérelmaradásának rendezéséről - írta, hozzátéve: követelik, hogy az összes érintett részvételével kezdődjenek érdemi szakmai konzultációk a magyar közoktatási, szakoktatási és felsőoktatási rendszer átfogó rendezését biztosító további jogszabályokról és a megfelelő szintű szükséges állami támogatásáról.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.