Örülhetnek az erasmusos hallgatók: eltörlik a roamingdíjat

2017-ben végleg eltörlik a családi és baráti kapcsolatokat megnehezítő roamingdíjat az Európai Unióban, a hazai áron lehet majd telefonálni és internetezni is a mobilokon.

  • eduline/mti
AFP / Wang Zhao

A kezdeti tervezethez képest, mely 90 napos időkeretű normális áras hívást garantált volna az EU-ban inkább elvetette az Európai Bizottság, így a jövőben elérkezhet a korlátok nélküli telefonlásá időszaka az EU-ban. A 2017. június 15-től hatályos szabályozás értelmében minden szolgáltatónak az otthoni díjazást kell biztosítania minden felhasználó számára - tájékoztatta a közvéleményt Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos.

A bizottság garantálja, hogy egyetlen uniós polgárnak se kelljen többet fizetnie külföldi mobilhasználat esetén, ugyanakkor szilárd védelmet kíván biztosítani a visszaélésszerű roaming-használat megakadályozására - jelentette ki az uniós biztos.

A csalókra különös gondot fordítanak majd: a mobilhasználati minták alapján ellenőrizni fogják, a fogyasztók biztosan nem élnek-e vissza az unió eltérő országaiban vásárolt és használt olcsóbb SIM-kártyák használatával. Ezzel azt az esetet is el szeretné kerülni a bizottság, hogy egy olcsóbb mobilszolgáltatást nyújtó országban vásárolt SIM-kártyát egy drágább tarifával dolgozó országban értékesítsenek - hangsúlyozta.

Lehet számítani bizonyos pótdíjakra, azonban ilyen jellegű felárakat nem alkalmazhatnak az utazók, a nyaralók, a rendszeresen vagy huzamosan külföldön dolgozók, illetve a külföldi ösztöndíjas diákoknál, vagyis az Erasmus+ hallgatóival szemben.

5 hasznos tipp, hogy mire figyelj külföldi tanévkezdésedkor

Erasmussal vagy más ösztöndíjjal tanulsz külföldön, esetleg ott nyertél rendes felvételt? Van pár tippünk, hogy mivel lehetnek egyszerűbbek az első napok. Ezúton is szeretnénk gratulálni, hogy mertél egy nagyot húzni és külföldön kezded meg az őszi félévedet. A hetekben zajlik sokak kiköltözése, így biztos jól jön néhány tanács, amivel könnyebben kezdhetitek a félévet.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.