Orosz propagandát sejtenek a Lakiteleki Népfőiskola mögött

A fideszes Lezsák Sándor intézménye magába szippantotta a magyar művelődésszervezést, emellett megalapította a Tolsztoj Társaságot, amely az orosz értékeket képviseli.

  • Eduline
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy diplomaosztón.
AP/ Dmitry Lovetsky

Az állami intézmények bürokráciacsökkentése miatt közel 1,5 milliárd forintos forrás került át a Lakiteleki Népfőiskolához, mely átvette a megszüntetett Nemzeti Művelődési Intézet feladatait - írja a Népszabadság. Ezzel fontos feladatkörök kerültek a fideszes vezetésű, Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskolához, mely megörökölt egy országos hálózatot is, hogy elképzeléseit végrehajtsa.

A lap kiemeli, hogy az új programok könnyen bujtatott oroszbaráti politikaként jelenhet meg a kulturális életben. Ezt abban látják, hogy Lezsákék korábban maguk működtették a Keleti Nyitás Kollégiumot, a közelmúltban pedig létrehozták a Tolsztoj Táraságot, mely az orosz nézőpont bemutatásába és értékeinek terjesztésébe fogott.

Erkölcstan? Smafu! Oroszország bekeményít

Iskolákban tesztelik a hadi alapismeretek oktatását. Egyelőre csak Jaroszlavl városában kezdik meg május 22-től a diákok hadi kiképzését - tudta meg a . Nem csak edzéseket végeznek vagy harci technikákat tanulnak, hanem fegyverekre is kiképzik őket, amit szeptembertől az ország összes iskolájában bevezethetnek. A kiemeli, hogy ez lényegében az Ifjú Gárdák, a szovjet Junarmi újraszervezését jelentheti.

A Political Capital felhasznált tanulmánya szerint amihez a népfőiskola hozzájárul, az valójában az orosz puha hatalmi törekvéseknek kedvez, hogy egy fiatalabb értelmiségi generáció körében terjesszék nézeteiket a nyugati szabadságelvű nézetekkel szemben, így később könnyebben meggyőzhetőek lehetnek az orosz törekvések támogatásában.

Korábban az Átlátszó Oktatás derítette ki, ahogy az orosz propaganda a magyar fiatalokat is felhasználva propagandavideókat készít, akik a Nyugati Szövetségesek cselekedeteivel szemben fejezik ki tiltakozásukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.