Orosz propagandát sejtenek a Lakiteleki Népfőiskola mögött

A fideszes Lezsák Sándor intézménye magába szippantotta a magyar művelődésszervezést, emellett megalapította a Tolsztoj Társaságot, amely az orosz értékeket képviseli.

  • Eduline
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy diplomaosztón.
AP/ Dmitry Lovetsky

Az állami intézmények bürokráciacsökkentése miatt közel 1,5 milliárd forintos forrás került át a Lakiteleki Népfőiskolához, mely átvette a megszüntetett Nemzeti Művelődési Intézet feladatait - írja a Népszabadság. Ezzel fontos feladatkörök kerültek a fideszes vezetésű, Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskolához, mely megörökölt egy országos hálózatot is, hogy elképzeléseit végrehajtsa.

A lap kiemeli, hogy az új programok könnyen bujtatott oroszbaráti politikaként jelenhet meg a kulturális életben. Ezt abban látják, hogy Lezsákék korábban maguk működtették a Keleti Nyitás Kollégiumot, a közelmúltban pedig létrehozták a Tolsztoj Táraságot, mely az orosz nézőpont bemutatásába és értékeinek terjesztésébe fogott.

Erkölcstan? Smafu! Oroszország bekeményít

Iskolákban tesztelik a hadi alapismeretek oktatását. Egyelőre csak Jaroszlavl városában kezdik meg május 22-től a diákok hadi kiképzését - tudta meg a . Nem csak edzéseket végeznek vagy harci technikákat tanulnak, hanem fegyverekre is kiképzik őket, amit szeptembertől az ország összes iskolájában bevezethetnek. A kiemeli, hogy ez lényegében az Ifjú Gárdák, a szovjet Junarmi újraszervezését jelentheti.

A Political Capital felhasznált tanulmánya szerint amihez a népfőiskola hozzájárul, az valójában az orosz puha hatalmi törekvéseknek kedvez, hogy egy fiatalabb értelmiségi generáció körében terjesszék nézeteiket a nyugati szabadságelvű nézetekkel szemben, így később könnyebben meggyőzhetőek lehetnek az orosz törekvések támogatásában.

Korábban az Átlátszó Oktatás derítette ki, ahogy az orosz propaganda a magyar fiatalokat is felhasználva propagandavideókat készít, akik a Nyugati Szövetségesek cselekedeteivel szemben fejezik ki tiltakozásukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.