Orbán a Hallgatói Hálózat tüntetéséről: elég "mérsékeltek" voltak

A miniszterelnök szerint bár eltér a tüntető hallgatók és a kormány álláspontja, ő örül annak, hogy a diákok élnek az...

  • MTI
Túry Gergely

A miniszterelnök szerint bár eltér a tüntető hallgatók és a kormány álláspontja, ő örül annak, hogy a diákok élnek az egyetemi autonómia jogával, és hallatják a hangjukat. Orbán Viktor csütörtöki rádióinterjújában a felsőoktatásról szólva - utalva a Hallgatói Hálózat szerdai demonstrációjára - fontos dolognak nevezte a diákok megmozdulását: "örülök annak, hogy az egyetemi autonómiával élve saját hangjuk van, és megszervezik a saját véleményük kifejezésének módozatát. Ahhoz képest, ahogy mi csináltuk, tulajdonképpen még nagyon mérsékeltnek is mondhatóak".

A legfontosabb - fogalmazott -, hogy vannak fiataljaink, van véleményük, azt hajlandóak elmondani, és "igaz, hogy nem értünk egyet", de legalább életjeleket adnak, közösségi véleményük van, egyetemi épületet foglalnak el. Az egyetemi autonómia nagyon fontos: rendőr oda nem teheti be a lábát, hatóság ott nem intézkedhet, az a hallgatók világa - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette ugyanakkor: "mindig lesz vitánk természetesen, mert az egyetemistáknak - a korból fakadóan is - mindig valamelyest markánsabb véleményük van, mint amilyen intézkedéseket az élet lehetővé tesz. De ezek jó viták, függetlenül attól, hogy éles kérdésekről van szó, például hallgatói keretszámokról".

A kormányfő - mint elmondta - kérte a szakminisztert, arra adjon lehetőséget a diákoknak, hogy megfontolhassák: ha összevetik a mostani felsőoktatási szisztémát az újjal, akkor kiderül, hogy sokkal több fiatal előtt nyílik ki a tanulással való felemelkedés lehetősége, mint korábban.

A miniszterelnök szerint korrekt az új rendszer, mert bár sietteti egy új szisztéma bevezetését - amit ő egyébként helyesnek tart, "mert nincs vesztegetnivaló időnk" -, "fair" abból a szempontból, hogy nem vonatkozik azokra, akik most egyetemre, főiskolára járnak, vagyis a kormány menet közben nem támaszt új feltételeket.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a kabinet elképzeléseivel ellentétben mégsem jelentkeznek többen műszaki vagy természettudományi képzésre, az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt válaszolta: akkor majd reagálnak erre a helyzetre, de azt szerinte nem érdemes vitatni, hogy a magyar gazdaság és az emberek boldogulása szempontjából "nem maradhatunk abban a helyzetben, ahol most vagyunk, mert a mostani helyzet változtatásért kiált, ugyanis lemaradunk az európai nemzetek versenyfutásában, ha nem vesszük észre, hogy a jövő a mérnöktársadalom, a műszaki tudományok, az informatika irányában található".

Többek között a felsőoktatási törvény visszavonását és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok újragondolását és a szociális ösztöndíjrendszer kialakítását követelte az a több száz tüntető, aki szerdán részt vett a Hallgatói Hálózat budapesti demonstrációján. A tüntetés résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi kampuszánál gyülekeztek, majd az Egyetemi rakparton és a Szabadság hídon keresztül vonultak a Fővám térre. A demonstráció az ELTE Egyetem téri épületében, majd az előtt ért véget.

 
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.