A miniszterelnök szerint bár eltér a tüntető hallgatók és a kormány álláspontja, ő örül annak, hogy a diákok élnek az...
A miniszterelnök szerint bár eltér a tüntető hallgatók és a kormány álláspontja, ő örül annak, hogy a diákok élnek az egyetemi autonómia jogával, és hallatják a hangjukat. Orbán Viktor csütörtöki rádióinterjújában a felsőoktatásról szólva - utalva a Hallgatói Hálózat szerdai demonstrációjára - fontos dolognak nevezte a diákok megmozdulását: "örülök annak, hogy az egyetemi autonómiával élve saját hangjuk van, és megszervezik a saját véleményük kifejezésének módozatát. Ahhoz képest, ahogy mi csináltuk, tulajdonképpen még nagyon mérsékeltnek is mondhatóak".
A legfontosabb - fogalmazott -, hogy vannak fiataljaink, van véleményük, azt hajlandóak elmondani, és "igaz, hogy nem értünk egyet", de legalább életjeleket adnak, közösségi véleményük van, egyetemi épületet foglalnak el. Az egyetemi autonómia nagyon fontos: rendőr oda nem teheti be a lábát, hatóság ott nem intézkedhet, az a hallgatók világa - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette ugyanakkor: "mindig lesz vitánk természetesen, mert az egyetemistáknak - a korból fakadóan is - mindig valamelyest markánsabb véleményük van, mint amilyen intézkedéseket az élet lehetővé tesz. De ezek jó viták, függetlenül attól, hogy éles kérdésekről van szó, például hallgatói keretszámokról".
A kormányfő - mint elmondta - kérte a szakminisztert, arra adjon lehetőséget a diákoknak, hogy megfontolhassák: ha összevetik a mostani felsőoktatási szisztémát az újjal, akkor kiderül, hogy sokkal több fiatal előtt nyílik ki a tanulással való felemelkedés lehetősége, mint korábban.
A miniszterelnök szerint korrekt az új rendszer, mert bár sietteti egy új szisztéma bevezetését - amit ő egyébként helyesnek tart, "mert nincs vesztegetnivaló időnk" -, "fair" abból a szempontból, hogy nem vonatkozik azokra, akik most egyetemre, főiskolára járnak, vagyis a kormány menet közben nem támaszt új feltételeket.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a kabinet elképzeléseivel ellentétben mégsem jelentkeznek többen műszaki vagy természettudományi képzésre, az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt válaszolta: akkor majd reagálnak erre a helyzetre, de azt szerinte nem érdemes vitatni, hogy a magyar gazdaság és az emberek boldogulása szempontjából "nem maradhatunk abban a helyzetben, ahol most vagyunk, mert a mostani helyzet változtatásért kiált, ugyanis lemaradunk az európai nemzetek versenyfutásában, ha nem vesszük észre, hogy a jövő a mérnöktársadalom, a műszaki tudományok, az informatika irányában található".
Többek között a felsőoktatási törvény visszavonását és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok újragondolását és a szociális ösztöndíjrendszer kialakítását követelte az a több száz tüntető, aki szerdán részt vett a Hallgatói Hálózat budapesti demonstrációján. A tüntetés résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi kampuszánál gyülekeztek, majd az Egyetemi rakparton és a Szabadság hídon keresztül vonultak a Fővám térre. A demonstráció az ELTE Egyetem téri épületében, majd az előtt ért véget.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
