Dunát lehet rekeszteni romkocsmákban merengő állástalan diplomásokkal?

A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP...

  • MTI
MTI / Illyés Tibor

A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában azt mondta: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak".

Jávor Benedek a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri", alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.

Nemcsak az a baj, hogy ez a modell mélységesen igazságtalan, hanem már rövid távon sem hozza el a várt eredményeket - vélekedett az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ez Magyarország jövőjének elárulása".

A kormányfő válaszában azt mondta: a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. "Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.

A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni - közölte.

Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.

Reagálásában a miniszterelnök arról beszélt, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. "Vannak, és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi, fizikai munkából fognak megélni. Alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni" - mondta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.