Oktatói Hálózat: minden harmadik egyetemi tanár utcára kerülhet

A Hallgatói Hálózat (HaHa) szerint pozitív irányba haladnak a tárgyalások a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok...

  • MTI
A HÖOK decemberi tüntetése
MTI / Kovács Tamás

A Hallgatói Hálózat (HaHa) szerint pozitív irányba haladnak a tárgyalások a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között - mondta Tóth Fruzsina Márta a szervezet képviseletében szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Tóth Fruzsina Márta szerint ez a diákság fellépésének, az érdekeikért való kiállásnak köszönhető. A diákság bizonytalanságban tartását ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják - mondta, hozzátéve: ezért született meg január 7-i ultimátumuk is, amelyben követelik, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott férőhely a 2011-es keretszámoknak megfelelően.

Füzessi Károly, a HaHa másik tagja azt mondta, a hallgatói szerződéssel kapcsolatban fenntartják, hogy nem a feltételek megváltoztatására van szükség, hanem annak eltörlését követelik. A kötelezően itthon töltendő idő csökkentésére irányuló tárgyalások számukra nem jelentenek megoldást - jelentette ki. Kitért arra, nem értik, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter miért nem hajlandó tárgyalni az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, miért csak a saját maga által kiválasztottakat hívja meg a felsőoktatási kerekasztalba.

Fatér Ambrus - szintén a HaHa képviseletében - hozzátette: továbbra is a civil hangot fogják képviselni, továbbra is mozgósítani fognak, és terveznek demonstrációkat is. A közoktatás elengedhetetlenül fontos része az oktatási reformnak, és ha nincsenek jól végiggondolt, a mélyszegénységre is reagáló változtatások, úgy a felsőoktatási reformnak sincs értelme - mondta. A diáktüntetésekről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Máté András az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a felsőoktatás helyzetét minden érintett bevonásával kell rendezni, és ebbe a munkaadói szervezetek is beletartoznak. A minisztert semmilyen törvény nem kötelezi, hogy tárgyaljon velük, de nem is tiltja semmi - rögzítette. 

Kifogásolta, hogy a kormányzat a felsőoktatási intézmények működési költségeinek nominálisan mintegy harmadát elvonta, az összes támogatást mintegy 180 milliárdról 120 milliárdra csökkentette. A nagy tudományegyetemeknek vagy fizetésképtelenséggel kell szembenézniük, vagy azzal, hogy az oktatói karuk 25-30 százalékát elbocsátják. Ezen változtatni kell azonnal - jelentette ki.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: arra fókuszálnak, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely, ne legyenek tandíjas szakok. Javaslatukat a tárca megfontolja, egyelőre visszajelzés nem érkezett - mondta. Kitért arra, hogy ha sikerül erre a kérdésre pontot tenni, a következő téma a hallgatói szerződés ügye lesz.

Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja megjegyezte: azért tartották fontosnak, hogy együtt álljanak a sajtó elé, hogy jelezzék, nem igaz, ami elterjedt, azaz, hogy bármiféle repedés lenne a felsőoktatás hivatalos és civil szervezetei közötti együttműködésben. Az együttműködés fennmaradt - jelentette ki, hozzátéve: a HÖOK garanciát vállal arra, hogy minden kérdésben hivatalos egyeztetést folytat az összes szervezettel. Ennek keretében tart ülést szerda este az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum is - jelezte.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.