Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások...
Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között hétfőn megkötött részmegállapodást.
Az Oktatói Hálózat az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben kiemelte: a felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével a megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látják annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak.
A megállapodás szövege álláspontjuk szerint óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. A kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza - írták.
Az Oktatói Hálózat félrevezetőnek tartja azt a megfogalmazást, hogy " 2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása " Meggyőződésük, hogy a jelenlegi kormányzat által elkezdett átalakítások rossz irányt jelöltek ki, lényegében a felsőoktatás leépítését célozzák. A felsőoktatás - általuk is szorgalmazott - átfogó reformjának pontosan az ellenkező irányba kell mutatnia. A helyzet tényeken alapuló értékelésére és világos, az európai fejlődési trendekhez és követelményekhez igazodó preferenciák megfogalmazására van szükség.
Szerintük a korábban diszkriminált 16 szakon a 10-20 százalékos bekerülési küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó, ahova még 2012-ben, a radikális keretszámcsökkentés után is a felvételizők 48 százaléka törekedett. (Akkor a felvettek között 27 százalék volt az arányuk.) Félőnek tartják, hogy az alacsony biztonsági küszöb csak a jómódú családok gyermekeinek ingyenes tanulását fogja biztosítani.
Hozzátették, a miniszter által meghúzott, rendkívül magas ponthatárok ugyanebbe az irányba mutatnak, lényegében az elitegyetemek elitszakjainak elitdiákokkal való megtöltését teszik lehetővé. A részmegállapodás nem tartalmaz semmilyen érdemi kötelezettségvállalást a felsőoktatási elvonások kompenzációjával, az egyetemek működésképességének helyreállításával kapcsolatosan. Márpedig ha a keretszámok nagyságrendileg a 2011-es szinthez igazodnak, akkor a felsőoktatás finanszírozását is a 2011-es szinten kell biztosítani. Hosszú távon rögzíteni kell az állami szerepvállalás minimális mértékét, és ebben az EU ajánlást, a GDP 1 százalékát kell irányadónak tekinteni - írták.
A pénzügyi helyzet rendezéséhez kevés, hogy a felek "kinyilvánítják együttműködésüket a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetének áttekintésében" - olvasható a közleményben, amelyben rögzítették: az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány tekintse partnerének a felsőoktatás minden érintett résztvevőjének legitim képviselőjét, az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot.
Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.
A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet - olvasható az aláírt dokumentumban.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
