Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások...
Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között hétfőn megkötött részmegállapodást.
Az Oktatói Hálózat az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben kiemelte: a felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével a megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látják annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak.
A megállapodás szövege álláspontjuk szerint óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. A kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza - írták.
Az Oktatói Hálózat félrevezetőnek tartja azt a megfogalmazást, hogy " 2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása " Meggyőződésük, hogy a jelenlegi kormányzat által elkezdett átalakítások rossz irányt jelöltek ki, lényegében a felsőoktatás leépítését célozzák. A felsőoktatás - általuk is szorgalmazott - átfogó reformjának pontosan az ellenkező irányba kell mutatnia. A helyzet tényeken alapuló értékelésére és világos, az európai fejlődési trendekhez és követelményekhez igazodó preferenciák megfogalmazására van szükség.
Szerintük a korábban diszkriminált 16 szakon a 10-20 százalékos bekerülési küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó, ahova még 2012-ben, a radikális keretszámcsökkentés után is a felvételizők 48 százaléka törekedett. (Akkor a felvettek között 27 százalék volt az arányuk.) Félőnek tartják, hogy az alacsony biztonsági küszöb csak a jómódú családok gyermekeinek ingyenes tanulását fogja biztosítani.
Hozzátették, a miniszter által meghúzott, rendkívül magas ponthatárok ugyanebbe az irányba mutatnak, lényegében az elitegyetemek elitszakjainak elitdiákokkal való megtöltését teszik lehetővé. A részmegállapodás nem tartalmaz semmilyen érdemi kötelezettségvállalást a felsőoktatási elvonások kompenzációjával, az egyetemek működésképességének helyreállításával kapcsolatosan. Márpedig ha a keretszámok nagyságrendileg a 2011-es szinthez igazodnak, akkor a felsőoktatás finanszírozását is a 2011-es szinten kell biztosítani. Hosszú távon rögzíteni kell az állami szerepvállalás minimális mértékét, és ebben az EU ajánlást, a GDP 1 százalékát kell irányadónak tekinteni - írták.
A pénzügyi helyzet rendezéséhez kevés, hogy a felek "kinyilvánítják együttműködésüket a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetének áttekintésében" - olvasható a közleményben, amelyben rögzítették: az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány tekintse partnerének a felsőoktatás minden érintett résztvevőjének legitim képviselőjét, az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot.
Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.
A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet - olvasható az aláírt dokumentumban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
