Odacsapott a Corvinusnak a minisztérium: az intézménynek kell jól gazdálkodnia

„A Budapesti Corvinus Egyetem 5,3 milliárd forint állami támogatást kap 2013-ban, ezen felül csaknem 6 milliárd...

  • Eduline
stiller

„A Budapesti Corvinus Egyetem 5,3 milliárd forint állami támogatást kap 2013-ban, ezen felül csaknem 6 milliárd forint bevételre számít tervezett költségvetése alapján. Az intézmény felelőssége, hogy ezt az összeget racionálisan használja fel, ebből  biztosítsa a bérek kifizetését, a képzések megszervezését és működtesse az infrastruktúrát, melynek része a liftek működőképességének biztosítása is” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Corvinuson anyagi nehézségek miatt le kellett állítani a liftek működését.

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, az intézmény gazdasági főigazgatója körlevélben értesítette erről a hallgatókat és oktatókat, hozzátéve: az egyetem fizetési nehézségei miatt a liftek üzemeltetési feltételei jelenleg nem biztosíthatóak maradéktalanul.

Az erőforrás-minisztérium szerint a normatív költségvetési támogatás országos csökkenése mögött a hallgatói létszám jelentős csökkenése áll. „A sajtóban csak ezen költségvetési támogatás csökkenéséről szoktak beszélni, a valóság azonban az, hogy a felsőoktatási intézmények teljes költségvetése évről évre növekszik. Az egyetemek és főiskolák ugyanis nem csupán a mindenkori éves költségvetési törvény alapján kapnak támogatást, hanem különböző hazai és EU-s pályázati forrásokból is” – írják.

„A kormány 2012. decemberi határozatában arra vállalt kötelezettséget, hogy az új felvételi eljárásból fakadó többletlétszám után járó többletköltségeket biztosítja az intézmények számára. Mivel feltételezhetően a BCE esetén is nőni fog az előzetesen tervezetthez képest a magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma, ezt a többletforrást a kormány a BCE számára is biztosítani fogja” – zárul a közlemény.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.