Nem tudjuk elképzelni, az "értéktermelés" milyen definíciója alapján állíthatta a felsőoktatás államtitkár - akinek...
Nem tudjuk elképzelni, az "értéktermelés" milyen definíciója alapján állíthatta a felsőoktatás államtitkár - akinek munkaköri leírásában nyilván a felsőoktatás hatékony működtetésének elősegítése szerepel és nem a szférában dolgozók jelentős részének verbális megalázása -, hogy "a mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontosak, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak" – írja szerdai közleményében az Oktatói Hálózat szegedi csoportja, hozzátéve: Klinghammer István nyilatkozata megalapozatlan, igazságtalan és sértő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a felsőoktatási államtitkár a Népszabadságnak június elején azt mondta: "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések szerepe visszaszorult. Az államtitkár nyilatkozatára többen reagáltak – a mémgyárosok fantáziáját is beindította az „értékteremtő” kifejezés, és a CEU frissen doktorált hallgatói is kifigurázták a nyilatkozatot.
„Az EMMI által június 13-i keltezéssel kiadott újraértelmező nyilatkozat, amely szerint vannak GDP-t termelő tudományágak, és vannak az embereknek örömet és boldogságot okozó tudományok, a legkevésbé sem tűnik megnyugtatónak, már csak azért sem, mert az idézett mondat lényegében értelmezhetetlen. Felesleges is tényszerű cáfolattal próbálkoznunk, hiszen egyfelől nyilvánvaló, hogy önmagában egy tudomány sem termel jövedelmet (nem is ez a dolga); másfelől pedig aligha van arra lehetőségünk, hogy egy rövid nyilatkozatban felsoroljuk azokat a humán, társadalomtudományi és jogi végzettséget igénylő hivatásokat, amelyek nélkül a polgárok mindennapi élete teljességgel elképzelhetetlen volna” – írják az Oktatói Hálózat szegedi tagjai.
Az oktatók szerint Klinghammer István szavai nincsenek összhangban azon szakértői tervezet főbb megállapításaival sem, amely a hírek szerint a felsőoktatási kerekasztal elé került. „Véleményünk szerint ez a mondat vagy korunk társadalmi és gazdasági berendezkedésének teljes félreértéséről tanúskodik, vagy arról, hogy az államtitkár úr ily módon próbálja ideológiailag megalapozni a kormányzat további felsőoktatás-ellenes terveit - gondolhatunk itt például a Miskolci Egyetem „szakegyetemmé” alakítását célzó elképzelésekre, amelyek ellen az Oktatási Hálózat szegedi csoportja szintén tiltakozik” – zárul a közlemény.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
