"Sértő és megalázó" - kemény hangú üzenet a felsőoktatási államtitkárnak

Nem tudjuk elképzelni, az "értéktermelés" milyen definíciója alapján állíthatta a felsőoktatás államtitkár - akinek...

  • Eduline
Facebook

Nem tudjuk elképzelni, az "értéktermelés" milyen definíciója alapján állíthatta a felsőoktatás államtitkár - akinek munkaköri leírásában nyilván a felsőoktatás hatékony működtetésének elősegítése szerepel és nem a szférában dolgozók jelentős részének verbális megalázása -, hogy "a mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontosak, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak" – írja szerdai közleményében az Oktatói Hálózat szegedi csoportja, hozzátéve: Klinghammer István nyilatkozata megalapozatlan, igazságtalan és sértő.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a  felsőoktatási államtitkár a Népszabadságnak június elején azt mondta: "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések szerepe visszaszorult. Az államtitkár nyilatkozatára többen reagáltak – a mémgyárosok fantáziáját is beindította az „értékteremtő” kifejezés, és a CEU frissen doktorált hallgatói is kifigurázták a nyilatkozatot.

A CEU frissen doktorált hallgatói
Átlátszó Oktatás

„Az EMMI által június 13-i keltezéssel kiadott újraértelmező nyilatkozat, amely szerint vannak GDP-t termelő tudományágak, és vannak az embereknek örömet és boldogságot okozó tudományok, a legkevésbé sem tűnik megnyugtatónak, már csak azért sem, mert az idézett mondat lényegében értelmezhetetlen. Felesleges is tényszerű cáfolattal próbálkoznunk, hiszen egyfelől nyilvánvaló, hogy önmagában egy tudomány sem termel jövedelmet (nem is ez a dolga); másfelől pedig aligha van arra lehetőségünk, hogy egy rövid nyilatkozatban felsoroljuk azokat a humán, társadalomtudományi és jogi végzettséget igénylő hivatásokat, amelyek nélkül a polgárok mindennapi élete teljességgel elképzelhetetlen volna” – írják az Oktatói Hálózat szegedi tagjai.

Az oktatók szerint Klinghammer István szavai nincsenek összhangban azon szakértői tervezet főbb megállapításaival sem, amely a hírek szerint a felsőoktatási kerekasztal elé került. „Véleményünk szerint ez a mondat vagy korunk társadalmi és gazdasági berendezkedésének teljes félreértéséről tanúskodik, vagy arról, hogy az államtitkár úr ily módon próbálja ideológiailag megalapozni a kormányzat további felsőoktatás-ellenes terveit - gondolhatunk itt például a Miskolci Egyetem „szakegyetemmé” alakítását célzó elképzelésekre, amelyek ellen az Oktatási Hálózat szegedi csoportja szintén tiltakozik” – zárul a közlemény.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.