Csődhelyzet nincs a Nyugat-magyarországi Egyetemen, de a bérek késtek

Az elmúlt hónapokban átmeneti fizetési nehézségei voltak, valóban csúszott a bérek és a hallgatói juttatások...

  • Eduline
A Nyugat-magyarországi Egyetem. Csődhelyzet nincs, de a fizetések késtek
Wikipedia

Az elmúlt hónapokban átmeneti fizetési nehézségei voltak, valóban csúszott a bérek és a hallgatói juttatások kifizetése - közölte a Nyugat-magyarországi Egyetem a Kisalfölddel.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, Szabó Péter, az Apáczai Csere János Kar dékánja három héttel ezelőtt körlevélben közölte az oktatókkal és a hallgatókkal, hogy az egyetem anyagi problémái miatt késnek a szeptemberi fizetések, de átutalásuk várhatóan október 21-ig megtörténik.

A Kisalföld azt írja, az intézmény a hallgatói juttatások és az alacsonyabb bérrel rendelkezők kifizetéseit előrevette, így a csúszás minimális volt. Ugyanakkor a problémáról értesítették a minisztériumot, így a felsőoktatási struktúraváltási alapból külön támogatást kaptak. A korábban már megkapott 365 millió forint és a további másfél milliárd lehetővé tette a bérek és hallgatói juttatások maradéktalan kifizetését, és az egyetem likviditási problémáinak megszűnését - olvasható az intézmény közleményében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.