Nyolcvan ponton bombázzák a felsőoktatási törvényt az ELTE hallgatói

Több mint nyolcvan módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az ELTE hallgatói önkormányzata (hök), többek...

  • MTI

Több mint nyolcvan módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az ELTE hallgatói önkormányzata (hök), többek között azt indítványozza, hogy állítsák vissza a hallgatói munkavégzéshez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket. Javasolják továbbá, hogy a hallgatói szerződés és jogviszony tárgya ne egy intézmény, hanem a képzés maga legyen, így a hallgató jogviszonya a képzéshez, a szakhoz kapcsolódna. A felsőoktatási törvény parlamenti vitájáról szóló tudósításunkat itt és itt olvashatjátok el.

Az Országgyűlés egy olyan tervezetet tárgyal, amely "még tömeges korrekciókat követően sem lesz lényegesen jobb a jelenleginél, ugyanis megörökölte a hatályos felsőoktatási törvény koncepcionális problémáit" – közölte Kalina Gergely, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

A hallgatói önkormányzat szerdáig összesen több mint nyolcvan módosítást gyűjtött össze. Az ELTE hök többek között azt indítványozza, hogy a döntéshozók szakítsanak a hallgatói munkavégzés "megsarcolásával", állítsák vissza az ehhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket. Ez a hazai kis- és középvállalkozások számára képzett, de megfizethető munkaerő bevonását tette lehetővé, ugyanakkor a fiataloknak szakmai gyakorlatot, ezzel pedig elhelyezkedési előnyt is biztosított.

A hallgatók aggályosnak tartják, hogy az alapról a mesterszintű képzésre felvételizők a jelenlegi tervezet alapján egy évig úgy is jogviszonyban részesülnének, hogy ehhez akár semmilyen tanulmány nem kapcsolódik. Ugyanakkor a törvény a doktori iskolába jelentkezőket kizárná még az adminisztrációs szempontból fontos nyári jogviszonyból is.

A hallgatói önkormányzat önmaga működésére is világos szabályokat kíván lefektetni, így törvényben tiltaná, hogy passzív – tehát tanulmányi kötelezettségeiket szüneteltető – hallgatók lássák el aktív társaik érdekvédelmét, töltsenek be posztot a szervezetben. Ezzel a jövőben is hiteles és kompetens képviseletet kívánnak megalapozni, ugyancsak e célból véglegesen kizárnák a válaszható hallgatók köréből büntetett előéletű társaikat - írták.

A felsőoktatási politika egy régi hiányosságát orvoslandó az ELTE EHÖK kezdeményezi, hogy a hallgatói szerződés és jogviszony tárgya ne egy intézmény, hanem a képzés maga legyen, így a hallgató jogviszonya a képzéshez, a szakhoz kapcsolódna. Ez könnyebbség a tudás mobilitása terén, másrészt sok kiskaput ki is küszöböl - tették hozzá. A javaslatcsomagot eljuttatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének és több képviselőnek is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.