A nemzeti összesítésben is az Egyesült Államok áll az élen, majd Nagy-Britannia, Japán és Németország követik a sorban.

A ranglista összeállításánál az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdaságtani területeket vették figyelembe 2000 óta, az irodalmi és Nobel-békedíjasokat nem, mivel utóbbiakat nehéz hozzárendelni egy bizonyos felsőoktatási intézményhez.

A díjazottakat ahhoz az intézményhez kötötte a lista, ahol a díj odaítélésekor dolgoztak. A rangsort súlyozás alapján készítették aszerint, hogy hány Nobel-díjat kapott az intézmény, illetve hány egyéb intézményhez tartozó kutatóval kapta megosztva az elismerést.

2000 óta 146-an kaptak Nobel-díjat a vizsgált tudományágakban, az első helyezett Stanford Egyetemen heten. A 2-8. helyeket a Columbia, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő tagintézménye, a Princeton, a Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Orvosi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) foglalja el. A top tízes lista két, nem amerikai intézménye a Technion - Izraeli Műszaki Egyetem és a németországi Max Planck Társaság.

A 146 díjazott közül 71-en amerikaiak, a legtöbb Nobel-díjat (34 százalékot) közgazdasági területen kapták. Tizenkét Nobel-díjas brit, háromnegyedük az orvostudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. A Japánok (13 díjazott) és a németek (hét díjazott) erőssége viszont elsősorban a fizika. Az izraeliek főként a kémia területén alkottak kiemelkedőt.

A ranglista érdekessége, hogy a világ egyik legjobb egyeteme, a Harvard Egyetem nem került be az első tízbe, csupán a 11. hely jutott neki. A Cambridge-i Egyetem egyetlen Nobel-díjasával szintén nem tudott bejutni a ranglista tízes élbolyába. Az Oxfordi Egyetem pedig fel sem került a listára, mivel a 21. században még egyetlen tudósa sem kapott Nobel-díjat.