Az amerikai Stanford Egyetem kutatói kapták a legtöbb Nobel-díjat 2000 óta a The Times brit napilap által összeállított Higher Education című felsőoktatási szakfolyóirat szerint.
A nemzeti összesítésben is az Egyesült Államok áll az élen, majd Nagy-Britannia, Japán és Németország követik a sorban.
A ranglista összeállításánál az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdaságtani területeket vették figyelembe 2000 óta, az irodalmi és Nobel-békedíjasokat nem, mivel utóbbiakat nehéz hozzárendelni egy bizonyos felsőoktatási intézményhez.
A díjazottakat ahhoz az intézményhez kötötte a lista, ahol a díj odaítélésekor dolgoztak. A rangsort súlyozás alapján készítették aszerint, hogy hány Nobel-díjat kapott az intézmény, illetve hány egyéb intézményhez tartozó kutatóval kapta megosztva az elismerést.
2000 óta 146-an kaptak Nobel-díjat a vizsgált tudományágakban, az első helyezett Stanford Egyetemen heten. A 2-8. helyeket a Columbia, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő tagintézménye, a Princeton, a Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Orvosi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) foglalja el. A top tízes lista két, nem amerikai intézménye a Technion - Izraeli Műszaki Egyetem és a németországi Max Planck Társaság.
A 146 díjazott közül 71-en amerikaiak, a legtöbb Nobel-díjat (34 százalékot) közgazdasági területen kapták. Tizenkét Nobel-díjas brit, háromnegyedük az orvostudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. A Japánok (13 díjazott) és a németek (hét díjazott) erőssége viszont elsősorban a fizika. Az izraeliek főként a kémia területén alkottak kiemelkedőt.
A ranglista érdekessége, hogy a világ egyik legjobb egyeteme, a Harvard Egyetem nem került be az első tízbe, csupán a 11. hely jutott neki. A Cambridge-i Egyetem egyetlen Nobel-díjasával szintén nem tudott bejutni a ranglista tízes élbolyába. Az Oxfordi Egyetem pedig fel sem került a listára, mivel a 21. században még egyetlen tudósa sem kapott Nobel-díjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
