Az amerikai Stanford Egyetem kutatói kapták a legtöbb Nobel-díjat 2000 óta a The Times brit napilap által összeállított Higher Education című felsőoktatási szakfolyóirat szerint.
A nemzeti összesítésben is az Egyesült Államok áll az élen, majd Nagy-Britannia, Japán és Németország követik a sorban.
A ranglista összeállításánál az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdaságtani területeket vették figyelembe 2000 óta, az irodalmi és Nobel-békedíjasokat nem, mivel utóbbiakat nehéz hozzárendelni egy bizonyos felsőoktatási intézményhez.
A díjazottakat ahhoz az intézményhez kötötte a lista, ahol a díj odaítélésekor dolgoztak. A rangsort súlyozás alapján készítették aszerint, hogy hány Nobel-díjat kapott az intézmény, illetve hány egyéb intézményhez tartozó kutatóval kapta megosztva az elismerést.
2000 óta 146-an kaptak Nobel-díjat a vizsgált tudományágakban, az első helyezett Stanford Egyetemen heten. A 2-8. helyeket a Columbia, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő tagintézménye, a Princeton, a Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Orvosi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) foglalja el. A top tízes lista két, nem amerikai intézménye a Technion - Izraeli Műszaki Egyetem és a németországi Max Planck Társaság.
A 146 díjazott közül 71-en amerikaiak, a legtöbb Nobel-díjat (34 százalékot) közgazdasági területen kapták. Tizenkét Nobel-díjas brit, háromnegyedük az orvostudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. A Japánok (13 díjazott) és a németek (hét díjazott) erőssége viszont elsősorban a fizika. Az izraeliek főként a kémia területén alkottak kiemelkedőt.
A ranglista érdekessége, hogy a világ egyik legjobb egyeteme, a Harvard Egyetem nem került be az első tízbe, csupán a 11. hely jutott neki. A Cambridge-i Egyetem egyetlen Nobel-díjasával szintén nem tudott bejutni a ranglista tízes élbolyába. Az Oxfordi Egyetem pedig fel sem került a listára, mivel a 21. században még egyetlen tudósa sem kapott Nobel-díjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
