Nobel-díjas akarsz lenni? Ebben az iskolában lenne rá a legnagyobb esélyed

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói kapták a legtöbb Nobel-díjat 2000 óta a The Times brit napilap által összeállított Higher Education című felsőoktatási szakfolyóirat szerint.

  • MTI
Wikipedia

A nemzeti összesítésben is az Egyesült Államok áll az élen, majd Nagy-Britannia, Japán és Németország követik a sorban.

A ranglista összeállításánál az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdaságtani területeket vették figyelembe 2000 óta, az irodalmi és Nobel-békedíjasokat nem, mivel utóbbiakat nehéz hozzárendelni egy bizonyos felsőoktatási intézményhez.

A díjazottakat ahhoz az intézményhez kötötte a lista, ahol a díj odaítélésekor dolgoztak. A rangsort súlyozás alapján készítették aszerint, hogy hány Nobel-díjat kapott az intézmény, illetve hány egyéb intézményhez tartozó kutatóval kapta megosztva az elismerést.

2000 óta 146-an kaptak Nobel-díjat a vizsgált tudományágakban, az első helyezett Stanford Egyetemen heten. A 2-8. helyeket a Columbia, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő tagintézménye, a Princeton, a Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Orvosi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) foglalja el. A top tízes lista két, nem amerikai intézménye a Technion - Izraeli Műszaki Egyetem és a németországi Max Planck Társaság.

A 146 díjazott közül 71-en amerikaiak, a legtöbb Nobel-díjat (34 százalékot) közgazdasági területen kapták. Tizenkét Nobel-díjas brit, háromnegyedük az orvostudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. A Japánok (13 díjazott) és a németek (hét díjazott) erőssége viszont elsősorban a fizika. Az izraeliek főként a kémia területén alkottak kiemelkedőt.

A ranglista érdekessége, hogy a világ egyik legjobb egyeteme, a Harvard Egyetem nem került be az első tízbe, csupán a 11. hely jutott neki. A Cambridge-i Egyetem egyetlen Nobel-díjasával szintén nem tudott bejutni a ranglista tízes élbolyába. Az Oxfordi Egyetem pedig fel sem került a listára, mivel a 21. században még egyetlen tudósa sem kapott Nobel-díjat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.