Az amerikai Stanford Egyetem kutatói kapták a legtöbb Nobel-díjat 2000 óta a The Times brit napilap által összeállított Higher Education című felsőoktatási szakfolyóirat szerint.
A nemzeti összesítésben is az Egyesült Államok áll az élen, majd Nagy-Britannia, Japán és Németország követik a sorban.
A ranglista összeállításánál az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdaságtani területeket vették figyelembe 2000 óta, az irodalmi és Nobel-békedíjasokat nem, mivel utóbbiakat nehéz hozzárendelni egy bizonyos felsőoktatási intézményhez.
A díjazottakat ahhoz az intézményhez kötötte a lista, ahol a díj odaítélésekor dolgoztak. A rangsort súlyozás alapján készítették aszerint, hogy hány Nobel-díjat kapott az intézmény, illetve hány egyéb intézményhez tartozó kutatóval kapta megosztva az elismerést.
2000 óta 146-an kaptak Nobel-díjat a vizsgált tudományágakban, az első helyezett Stanford Egyetemen heten. A 2-8. helyeket a Columbia, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő tagintézménye, a Princeton, a Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Orvosi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) foglalja el. A top tízes lista két, nem amerikai intézménye a Technion - Izraeli Műszaki Egyetem és a németországi Max Planck Társaság.
A 146 díjazott közül 71-en amerikaiak, a legtöbb Nobel-díjat (34 százalékot) közgazdasági területen kapták. Tizenkét Nobel-díjas brit, háromnegyedük az orvostudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. A Japánok (13 díjazott) és a németek (hét díjazott) erőssége viszont elsősorban a fizika. Az izraeliek főként a kémia területén alkottak kiemelkedőt.
A ranglista érdekessége, hogy a világ egyik legjobb egyeteme, a Harvard Egyetem nem került be az első tízbe, csupán a 11. hely jutott neki. A Cambridge-i Egyetem egyetlen Nobel-díjasával szintén nem tudott bejutni a ranglista tízes élbolyába. Az Oxfordi Egyetem pedig fel sem került a listára, mivel a 21. században még egyetlen tudósa sem kapott Nobel-díjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
