Orbán múlt heti, "ilyen himihumi képzések nem lesznek" nyilatkozata miatt kirobbant kommentdömping után már meg sem lepődtünk, amikor a csütörtöki, ezúttal a jogi egyetemeknek oda-odaszúrogató miniszterelnöki elszólás után arról kezdtetek el vitatkozni, miért van/nincs szükség jogászokra és bölcsészekre. Ez a ti véleményetek.
Van néhány tanár ismerősöm, akik közül fele több évi álláskeresés után tudott csak elhelyezkedni, fél állásban, van vallásfilozófus, aki soha egy percet nem dolgozott ezen a területen, van olyan filozófus ismerősöm, aki a végzés után gyorsan elvégzett egy gazdasági szakot, hogy dolgozni is tudjon. Én most a harmincasokról beszélek. Aztán itt vagyok én is. Két gyerek után visszamennék dolgozni, személyügyi szervező, közgazdász és jogász diplomával... Magyarország második legnagyobb városában keresgélnék... Szerintetek mekkora eséllyel? Nem kommentálom. Valóban mindegyikből túlképzés volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a jelenlegi keretszámokat. De: nem kell figyelembe venni a piaci keresletet? Szuper, hogy van sok lelkes fiatal, aki bölcsésznek tanul, de én alig találok egy árva villanyszerelőt, aki hajlandó eljönni felszerelni a csillárt a gyerekszobába... Summa summarum: én azt bánom, hogy nem tanultam valami olyat, aminek gyakorlati haszna is van. A társadalomnak most nem biztos, hogy az agyoniskolázott magamfajtákra és a bölcsészekre van szüksége, hanem azokra, akik megtermelik és előállítják a GDP-t. És hajlandóak kétkezi munkát végezni!
Tudom, ebben az országban hajlamosak az emberek azt hinni, hogy csak annak van értelme, amit ők csinálnak, vagy amiről tudomásuk van, de sajnos ezt a tévhitet is el kell oszlatnom. Mi szükség bölcsészekre, avagy tanárokra? Hát például, hogy megtanítsák neked, hogy KULTURÁLIS, nem pedig kultúrális. Ne sajnáld a bölcsészektől az egyetemi férőhelyet. Valóban éhenhalnak, de nem azért, mert nincs szükség rájuk, hanem mert a társadalom nem ismeri be, hogy szüksége van rájuk, akárcsak te. Na ez a tragédia!
Villamosmérnök hallgató vagyok a BME-n, tehát azt hiszem, "jó esélyeim" vannak majd a munkaerőpiacon, hiszen ez egy olyan szakma, amire "szüksége van a társadalomnak". Szeretem ezt a szakot, de ha van felháborító dolog az egyetememmel kapcsolatban - és hidd el, nincs sok -, az a hallgatótársaim között aggasztóan sűrűn fellelhető dekadencia, illetve arrogancia más szakokkal szemben. Bármikor könnyen tudok tucatnyi érvet felhozni amellett, hogy miért jó mérnöknek tanulni. De ugyanígy fel lehet hozni teljesen elfogadható érveket amellett, hogy miért van szükség szabadbölcsészre, kulturális antropológusra és akár vallástudósra is. Tényleg céltalannak látom boncolni ezt a témát, de képzelj el egy világot, ahol csak az általad a "társadalom számára hasznos" ernyő alá vett emberek tevékenykedtek volna az idők során. Jogászok, közgazdászok, mérnökök és orvosok - ezeket említetted, ha nem tévedek. Nagyon unalmas már "a bölcsészek az egyetemen is csak füvet szívnak egész nap" történet.
Vegyük csak sorba más emberek hozzászólásait is a bölcsészképzésekről a netről. Íme néhány kiragadott szösszenet belőlük: mivel foglalkozik pontosan az, akinek kulturális antropológiából van diplomája? Főleg olyanok válaszát várom, akiknek ilyen végzettségük van. Nem lehet vele elhelyezkedni. Szerintem sajtburgert ad ki. Nagy kólával. Szabad bölcsészet/keleti nyelvek és kultúrák/kal milyen könnyű elhelyezkedni? A meki tele van bölcsészekkel. Ott van esély. Vallástudomány: milyen lehetőségeket nyújt a vallástudomány szakirány? Gondolok itt elhelyezkedésre, munkavállalásra. Mi lehet az emberből? Most őszintén: tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket. Ki a ráknak kell vallástudományi bölcsész, amikor manapság az sem tud elhelyezkedni, akinek normális szakképzettsége, esetleg szakmája van? Mérnök, mérnök, mérnök, reáltárgy, orvos, gazdaság, informatika, ezek kellenek. Láthatod, hogy ezek valódi tudást adnak. Az ilyen vallástudománnyal meg mire mennél? Olyan szinten nélkülözhető a mai világból, hogy az elképesztő...
Egyetértesz? Nem értesz egyet? Írd le kommentben! Saját történeted van? Küldd el az [email protected]!
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
