Állapotuktól függetlenül népszerűek a felsőoktatási intézmények kollégiumai - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság. A férőhelyért 9-23 ezer forintot kell fizetni.
A kollégiumok többsége nehezen jön ki a költségvetéséből, mivel a diákok által fizetett díjak és az állami normatíva mértéke évek óta változatlan. Bár átlagosan 30-40 százalékos túljelentkezés van, férőhelybővítést egyik sem tervez, amit a hallgatói létszám csökenésével indokolnak.
A kollégiumi férőhely többágyas szobában 9-23 ezer forintba kerül: az árakról és a jelentkezésről itt olvashattok részletesen. Mennyiért bérelhettek lakást Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban? Összeállításunkat itt találjátok.
Csiki Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kollégiumok osztályának igazgatóhelyettese a lapnak elmondta: az egyetem 2007-ben felújított Schönherz kollégiuma, illetve másik legnagyobb kollégiuma a renoválás óta PPP-konstrukcióban üzemel, ami hosszú távon drágább. A támogatás évről évre csökken, a hiányt a többi kollégium dologi keretéből kell pótolni, így kevesebb jut karbantartásra és fejlesztésre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) maga renoválta és üzemelteti valamennyi kollégiumát – ismertette Seifert Tibor, az ELTE Egyetemi Kollégium főigazgatója. A kollégiumi díjból, az állami normatívából és a vidéki hallgatók után járó lakhatási támogatásból származó bevételét a legtöbb egyetem nyári hasznosítással egészíti ki, vagyis a kollégiumok hostelként üzemelnek. Tíz hiba, amit minden egyetemista elkövet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
