Ennyibe kerülnek az egyetemi kollégiumok: nagy a túljelentkezés

Állapotuktól függetlenül népszerűek a felsőoktatási intézmények kollégiumai - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság. A férőhelyért 9-23 ezer forintot kell fizetni.

  • eduline/mti
Shutterstock

A kollégiumok többsége nehezen jön ki a költségvetéséből, mivel a diákok által fizetett díjak és az állami normatíva mértéke évek óta változatlan. Bár átlagosan 30-40 százalékos túljelentkezés van, férőhelybővítést egyik sem tervez, amit a hallgatói létszám csökenésével indokolnak.

A kollégiumi férőhely többágyas szobában 9-23 ezer forintba kerül: az árakról és a jelentkezésről itt olvashattok részletesen. Mennyiért bérelhettek lakást Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban? Összeállításunkat itt találjátok.

Csiki Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kollégiumok osztályának igazgatóhelyettese a lapnak elmondta: az egyetem 2007-ben felújított Schönherz kollégiuma, illetve másik legnagyobb kollégiuma a renoválás óta PPP-konstrukcióban üzemel, ami hosszú távon drágább. A támogatás évről évre csökken, a hiányt a többi kollégium dologi keretéből kell pótolni, így kevesebb jut karbantartásra és fejlesztésre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) maga renoválta és üzemelteti valamennyi kollégiumát – ismertette Seifert Tibor, az ELTE Egyetemi Kollégium főigazgatója. A kollégiumi díjból, az állami normatívából és a vidéki hallgatók után járó lakhatási támogatásból származó bevéte­lét a legtöbb egyetem nyári hasznosítással egészíti ki, vagyis a kollégiumok hostelként üzemelnek. Tíz hiba, amit minden egyetemista elkövet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.