Az ELTE rektora bízik benne, hogy a jövőben megkapják a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától (HÖOK) a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények utáni helyzet rendezéséhez szükséges támogatást, ugyanakkor azt indokolatlannak tartja, hogy "külső felszólításra" oktatóik külön vizsgálóbizottságban vegyenek részt.
Mezey Barna ezt azután közölte, hogy Körösparti Péter HÖOK-elnök levélben azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter megfogalmazta azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.
Mezey Barna válaszlevelében kiemelte: üdvözlendőnek tartja, hogy "végre a HÖOK is felismerte a hallgatói önkormányzatok egy részénél és az országos szervezetnél is széles körben tapasztalt bizalmi-legitimációs válság fokozódását, és az ezzel való szembenézésre biztatja tagönkormányzatait". A HÖOK elnök levele alapján bízik benne - folytatta -, hogy a hallgatói szervezet oldaláról a jövőben megkapják a helyzet rendezéséhez szükséges támogatást.
Kitért ugyanakkor arra, hogy a levél néhány megfogalmazását szokatlannak érzi, amit a "kellő mélységű informáltság hiányának" tudott be.
Utalt arra, hogy a szeptember 17-én kiadott intézményi dokumentumban szerepel: a gólyatáborok, hallgatói tevékenységek működését illetően az ELTE vezetése felszólítja a kari dékáni vezetéseket, hogy végezzenek mélyreható tényfeltárást, amely nem csupán a formális szervezeti leírásokat rögzíti, hanem tényszerűen kitér több kérdésre is. Ezek között említette, hogy kellő felkészültséggel és felelősségtudattal végzik-e a hallgatói rendezvények, szervezetek vezetői a döntéshozó, forráskezelő munkájukat, valamint, hogy a dékáni vezetések milyen részletességgel ismerik meg a hallgatói rendezvények előkészítését, ez elengedő-e a felelősségvállalás megvalósulásához. Kiterjed arra is, hogy érkeztek-e jelzések a szociális támogatások, ösztöndíjak, egyéb hallgatói juttatások elosztásakor a nem elvszerű működésre.
Ennek és a gólyatáborokkal kapcsolatos ellenőrző-tényfeltáró mechanizmusnak fényében a rektor indokolatlannak tartja, hogy külső felszólításra oktatóik bármilyen külön vizsgálóbizottságban részt vegyenek.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
