Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az ELTE rektora bízik benne, hogy a jövőben megkapják a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától (HÖOK) a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények utáni helyzet rendezéséhez szükséges támogatást, ugyanakkor azt indokolatlannak tartja, hogy "külső felszólításra" oktatóik külön vizsgálóbizottságban vegyenek részt.

Mezey Barna ezt azután közölte, hogy Körösparti Péter HÖOK-elnök levélben azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter megfogalmazta azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.
Mezey Barna válaszlevelében kiemelte: üdvözlendőnek tartja, hogy "végre a HÖOK is felismerte a hallgatói önkormányzatok egy részénél és az országos szervezetnél is széles körben tapasztalt bizalmi-legitimációs válság fokozódását, és az ezzel való szembenézésre biztatja tagönkormányzatait". A HÖOK elnök levele alapján bízik benne - folytatta -, hogy a hallgatói szervezet oldaláról a jövőben megkapják a helyzet rendezéséhez szükséges támogatást.
Kitért ugyanakkor arra, hogy a levél néhány megfogalmazását szokatlannak érzi, amit a "kellő mélységű informáltság hiányának" tudott be.
Utalt arra, hogy a szeptember 17-én kiadott intézményi dokumentumban szerepel: a gólyatáborok, hallgatói tevékenységek működését illetően az ELTE vezetése felszólítja a kari dékáni vezetéseket, hogy végezzenek mélyreható tényfeltárást, amely nem csupán a formális szervezeti leírásokat rögzíti, hanem tényszerűen kitér több kérdésre is. Ezek között említette, hogy kellő felkészültséggel és felelősségtudattal végzik-e a hallgatói rendezvények, szervezetek vezetői a döntéshozó, forráskezelő munkájukat, valamint, hogy a dékáni vezetések milyen részletességgel ismerik meg a hallgatói rendezvények előkészítését, ez elengedő-e a felelősségvállalás megvalósulásához. Kiterjed arra is, hogy érkeztek-e jelzések a szociális támogatások, ösztöndíjak, egyéb hallgatói juttatások elosztásakor a nem elvszerű működésre.
Ennek és a gólyatáborokkal kapcsolatos ellenőrző-tényfeltáró mechanizmusnak fényében a rektor indokolatlannak tartja, hogy külső felszólításra oktatóik bármilyen külön vizsgálóbizottságban részt vegyenek.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).