Nemi erőszak a gólyatáborban: válaszolt a HÖOK-elnöknek az ELTE rektora

Az ELTE rektora bízik benne, hogy a jövőben megkapják a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától (HÖOK) a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények utáni helyzet rendezéséhez szükséges támogatást, ugyanakkor azt indokolatlannak tartja, hogy "külső felszólításra" oktatóik külön vizsgálóbizottságban vegyenek részt.

  • MTI
Mezey Barna, az ELTE rektora. Örül, hogy a HÖOK is ráébredt, milyen válságban vannak a hallgatói önkormányzatok
MTI

Mezey Barna ezt azután közölte, hogy Körösparti Péter HÖOK-elnök levélben azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter megfogalmazta azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.

Mezey Barna válaszlevelében kiemelte: üdvözlendőnek tartja, hogy "végre a HÖOK is felismerte a hallgatói önkormányzatok egy részénél és az országos szervezetnél is széles körben tapasztalt bizalmi-legitimációs válság fokozódását, és az ezzel való szembenézésre biztatja tagönkormányzatait". A HÖOK elnök levele alapján bízik benne - folytatta -, hogy a hallgatói szervezet oldaláról a jövőben megkapják a helyzet rendezéséhez szükséges támogatást.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a levél néhány megfogalmazását szokatlannak érzi, amit a "kellő mélységű informáltság hiányának" tudott be.

Utalt arra, hogy a szeptember 17-én kiadott intézményi dokumentumban szerepel: a gólyatáborok, hallgatói tevékenységek működését illetően az ELTE vezetése felszólítja a kari dékáni vezetéseket, hogy végezzenek mélyreható tényfeltárást, amely nem csupán a formális szervezeti leírásokat rögzíti, hanem tényszerűen kitér több kérdésre is. Ezek között említette, hogy kellő felkészültséggel és felelősségtudattal végzik-e a hallgatói rendezvények, szervezetek vezetői a döntéshozó, forráskezelő munkájukat, valamint, hogy a dékáni vezetések milyen részletességgel ismerik meg a hallgatói rendezvények előkészítését, ez elengedő-e a felelősségvállalás megvalósulásához. Kiterjed arra is, hogy érkeztek-e jelzések a szociális támogatások, ösztöndíjak, egyéb hallgatói juttatások elosztásakor a nem elvszerű működésre.

Ennek és a gólyatáborokkal kapcsolatos ellenőrző-tényfeltáró mechanizmusnak fényében a rektor indokolatlannak tartja, hogy külső felszólításra oktatóik bármilyen külön vizsgálóbizottságban részt vegyenek.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.