Nemi erőszak a gólyatáborban: válaszolt a HÖOK-elnöknek az ELTE rektora

Az ELTE rektora bízik benne, hogy a jövőben megkapják a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától (HÖOK) a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények utáni helyzet rendezéséhez szükséges támogatást, ugyanakkor azt indokolatlannak tartja, hogy "külső felszólításra" oktatóik külön vizsgálóbizottságban vegyenek részt.

  • MTI
Mezey Barna, az ELTE rektora. Örül, hogy a HÖOK is ráébredt, milyen válságban vannak a hallgatói önkormányzatok
MTI

Mezey Barna ezt azután közölte, hogy Körösparti Péter HÖOK-elnök levélben azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter megfogalmazta azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.

Mezey Barna válaszlevelében kiemelte: üdvözlendőnek tartja, hogy "végre a HÖOK is felismerte a hallgatói önkormányzatok egy részénél és az országos szervezetnél is széles körben tapasztalt bizalmi-legitimációs válság fokozódását, és az ezzel való szembenézésre biztatja tagönkormányzatait". A HÖOK elnök levele alapján bízik benne - folytatta -, hogy a hallgatói szervezet oldaláról a jövőben megkapják a helyzet rendezéséhez szükséges támogatást.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a levél néhány megfogalmazását szokatlannak érzi, amit a "kellő mélységű informáltság hiányának" tudott be.

Utalt arra, hogy a szeptember 17-én kiadott intézményi dokumentumban szerepel: a gólyatáborok, hallgatói tevékenységek működését illetően az ELTE vezetése felszólítja a kari dékáni vezetéseket, hogy végezzenek mélyreható tényfeltárást, amely nem csupán a formális szervezeti leírásokat rögzíti, hanem tényszerűen kitér több kérdésre is. Ezek között említette, hogy kellő felkészültséggel és felelősségtudattal végzik-e a hallgatói rendezvények, szervezetek vezetői a döntéshozó, forráskezelő munkájukat, valamint, hogy a dékáni vezetések milyen részletességgel ismerik meg a hallgatói rendezvények előkészítését, ez elengedő-e a felelősségvállalás megvalósulásához. Kiterjed arra is, hogy érkeztek-e jelzések a szociális támogatások, ösztöndíjak, egyéb hallgatói juttatások elosztásakor a nem elvszerű működésre.

Ennek és a gólyatáborokkal kapcsolatos ellenőrző-tényfeltáró mechanizmusnak fényében a rektor indokolatlannak tartja, hogy külső felszólításra oktatóik bármilyen külön vizsgálóbizottságban részt vegyenek.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.