Németországi ösztöndíjra jelentkezhettek március 10-ig

Németországi ösztöndíjpályázatot hirdet a Deutsche Bundesstiftung Umwelt (DBU) környezetvédelmi területen végzetteknek, szakmai gyakorlat elvégzésére.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Deutsche Bundesstiftung Umwelt ösztöndíjának célja, hogy körülbelül tíz tehetséges, környezetvédelmi területen mesterszakos diplomát szerzett magyar pályakezdőnek szervezzen szakmai gyakorlatot Németországban, a hallgató által megjelölt környezetvédelmi szakterületen. A gyakorlatért nem jár fizetés, viszont havi 1060 eurós juttatást biztosítanak. Az ösztöndíj időtartama 6 hónap, amelyet további 6 hónappal hosszabbíthattok meg.

A programra azok a magyarországi mesterszakos hallgatók és friss diplomások pályázhatnak, akiknek három évnél nem régebbi a diplomájuk, vagy 2015 nyarán diplomáznak, esetleg végzős doktoranduszhallgatók.

További pályázati feltétel a legalább "jó" minősítésű, a környezetvédelem területén (például környezettechnika, környezetgazdaságtan, környezeti kommunikáció, környezetjog, természetvédelem, műemlékvédelem) szerzett MSc-diploma. A jelentkezési határidő március 10. éjfél, további részletekért kattintsatok ide.

Még több külföldi ösztöndíjat találtok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.