Németországi akkreditációt kapott az Andrássy Egyetem

Első, Németországon kívüli egyetemként akkreditálta az ottani szakbizottság a budapesti Andrássy egyetemet -...

  • Eduline
Wikipedia

Első, Németországon kívüli egyetemként akkreditálta az ottani szakbizottság a budapesti Andrássy egyetemet - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t. A minősítés 2019. szeptember végéig szól.

Közleményük szerint a bizottság szakvéleménye alapján az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem belső minőségellenőrzési rendszere megbízható, következetes és megfelel a felsőoktatásban elvárható minőségbiztosítási követelményeknek. Az evalag (Evaluationsagentur Baden-Württemberg) rendszerakkreditáció tanúsítja, hogy az egyetem alkalmas a képzések magas színvonalának folyamatos biztosítására, valamint a képzési kínálat bővítésére. Az egyetem kiváló minőségellenőrzési rendszere garanciát nyújt arra, hogy magas szinten biztosítottak az oktatás és tanulás feltételei - írták. 

Az egyetem tanulmányi és oktatási minőségbiztosítási rendszere 2019. szeptember 30-ig érvényes rendszerakkreditációs tanúsítványt kapott. Az Andrássy egyetem így jogosult az evalag védjegy használatára, amelyet hivatalosan a német akkreditációs bizottság ad ki. Az intézmény az első Németországon kívüli, német rendszerakkreditációval rendelkező egyetem lett, és a tizennegyedik a német egyetemek sorában.

Az Andrássy egyetem az egyetlen német nyelvű egyetem a német nyelvterületen kívül. A nemzetközi profilú intézmény mester-, posztgraduális és doktori képzéseket kínál a történelem-, jog-, közgazdaság- valamint a politikatudományban.

Az evalag akkreditációs ügynökséget 2000-ben közjogi alapítványként hozták létre, majd 2009-ben a német akkreditációs bizottság hagyta jóvá akkreditációs ügynökségként. Az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe 2010 májusában jegyezték be.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.