Első, Németországon kívüli egyetemként akkreditálta az ottani szakbizottság a budapesti Andrássy egyetemet -...
Első, Németországon kívüli egyetemként akkreditálta az ottani szakbizottság a budapesti Andrássy egyetemet - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t. A minősítés 2019. szeptember végéig szól.
Közleményük szerint a bizottság szakvéleménye alapján az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem belső minőségellenőrzési rendszere megbízható, következetes és megfelel a felsőoktatásban elvárható minőségbiztosítási követelményeknek. Az evalag (Evaluationsagentur Baden-Württemberg) rendszerakkreditáció tanúsítja, hogy az egyetem alkalmas a képzések magas színvonalának folyamatos biztosítására, valamint a képzési kínálat bővítésére. Az egyetem kiváló minőségellenőrzési rendszere garanciát nyújt arra, hogy magas szinten biztosítottak az oktatás és tanulás feltételei - írták.
Az egyetem tanulmányi és oktatási minőségbiztosítási rendszere 2019. szeptember 30-ig érvényes rendszerakkreditációs tanúsítványt kapott. Az Andrássy egyetem így jogosult az evalag védjegy használatára, amelyet hivatalosan a német akkreditációs bizottság ad ki. Az intézmény az első Németországon kívüli, német rendszerakkreditációval rendelkező egyetem lett, és a tizennegyedik a német egyetemek sorában.
Az Andrássy egyetem az egyetlen német nyelvű egyetem a német nyelvterületen kívül. A nemzetközi profilú intézmény mester-, posztgraduális és doktori képzéseket kínál a történelem-, jog-, közgazdaság- valamint a politikatudományban.
Az evalag akkreditációs ügynökséget 2000-ben közjogi alapítványként hozták létre, majd 2009-ben a német akkreditációs bizottság hagyta jóvá akkreditációs ügynökségként. Az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe 2010 májusában jegyezték be.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
