Nem vizsgálja az ELTE Semjén Zsolt szakdolgozatát

Indokolatlannak tartja bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban Tausz Katalin, az...

  • MTI
Semjén Zsolt. Nem indít vizsgálatot az ELTE a szakdolgozat ügyében
Fazekas István

Indokolatlannak tartja bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja - írta pénteki számában a Népszabadság a dékánnak a laphoz eljuttatott közleményére hivatkozva.

"Semjén Zsolt a szociológia szakon tanulmányait az átlagosnál jobb érdemjegyekkel elismert teljesítménnyel folytatta. Az anekdotikus és olykor egymásnak ellentmondó szubjektív visszaemlékezésekkel szemben a tények azt mutatják, záróvizsgára bocsátása az akkor szokásos tanulmányi rendnek megfelelően történt" - idézi a lap a közleményt.

A lap ugyancsak a közleményt idézve azt írja: Semjén Zsolt dolgozatát - mint mindenkiét - egy opponens és konzulens tanára bírálta el, majd az általuk adott osztályzatok miatt egy harmadik opponens felkérése is szükségessé vált. A záróvizsgáról készült, a bizottság tagjainak aláírásával hitelesített jegyzőkönyv és az abban rögzített érdemjegyek szerint dolgozatát sikeresen megvédte, és a komplex tételről is magas színvonalon volt képes beszámolni - írta Tausz Katalin.

A hvg.hu vasárnap számolt be róla, hogy Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített.

A hvg.hu hétfői cikke szerint a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a cikk közlését.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.