Emelkedik a bére az adjunktusoknak és a tanársegédeknek. A januári emelés költségének egy része az intézményeket terhelné, ám a Népszabadság szerint egyelőre nem világos, honnan teremtik elő erre a pénzt. Az államtitkár szerint azonban lesz pénz erre az egyetemeknél.
Januártól egy adjunktus bére 32%-kal (70 ezer forint), a tanársegédeké 25%-kal (40 ezer forint) nőhet. Ennek költsége 13 milliárd forint, aminek egy részét az állam, a másik részét pedig az intézményeknél felszabaduló belső források fedezik – írja a Nol.
Bár a bejelentést Palkovics László felsőoktatási államtitkár már hetekkel ezelőtt megtette, még mindig nem tudják az intézmények, hogy mennyi pénzbe fog ez nekik kerülni. A napilap szerint az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Egyetem vezetősége sem tudja egyelőre, hogy mibe fog ez kerülni nekik.
A Budapesti Corvinus Egyetem azonban már megbecsülte a várható költségeket. E szerint éves szinten 57 milliójába fog kerülni az egyetemnek a béremelés. Azt viszont nem tudják, honnan teremtik elő a pénzt, és az sem világos, hogy miről beszélt az államtitkár, amikor felszabaduló belső forrásokra hivatkozott.
Palkovics a lapnak elmondta, hogy a 13 milliárd forintos költségből 5 milliárdot kell majd az intézményeknek állniuk, a többit költségvetésen belüli átrendezéssel teremtik elő. Az államtitkár szerint a kancellárok feladata lesz előteremteni a pénzt a béremelésre az intézmények részéről.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
