Az egyetemek nem tudják, hogyan teljesítik az államtitkár ígéretét

Emelkedik a bére az adjunktusoknak és a tanársegédeknek. A januári emelés költségének egy része az intézményeket terhelné, ám a Népszabadság szerint egyelőre nem világos, honnan teremtik elő erre a pénzt. Az államtitkár szerint azonban lesz pénz erre az egyetemeknél.

  • Eduline
Túry Gergely

Januártól egy adjunktus bére 32%-kal (70 ezer forint), a tanársegédeké 25%-kal (40 ezer forint) nőhet. Ennek költsége 13 milliárd forint, aminek egy részét az állam, a másik részét pedig az intézményeknél felszabaduló belső források fedezik – írja a Nol.

Bár a bejelentést Palkovics László felsőoktatási államtitkár már hetekkel ezelőtt megtette, még mindig nem tudják az intézmények, hogy mennyi pénzbe fog ez nekik kerülni. A napilap szerint az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Egyetem vezetősége sem tudja egyelőre, hogy mibe fog ez kerülni nekik.

A Budapesti Corvinus Egyetem azonban már megbecsülte a várható költségeket. E szerint éves szinten 57 milliójába fog kerülni az egyetemnek a béremelés. Azt viszont nem tudják, honnan teremtik elő a pénzt, és az sem világos, hogy miről beszélt az államtitkár, amikor felszabaduló belső forrásokra hivatkozott.

Palkovics a lapnak elmondta, hogy a 13 milliárd forintos költségből 5 milliárdot kell majd az intézményeknek állniuk, a többit költségvetésen belüli átrendezéssel teremtik elő. Az államtitkár szerint a kancellárok feladata lesz előteremteni a pénzt a béremelésre az intézmények részéről.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.