Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Emelkedik a bére az adjunktusoknak és a tanársegédeknek. A januári emelés költségének egy része az intézményeket terhelné, ám a Népszabadság szerint egyelőre nem világos, honnan teremtik elő erre a pénzt. Az államtitkár szerint azonban lesz pénz erre az egyetemeknél.

Januártól egy adjunktus bére 32%-kal (70 ezer forint), a tanársegédeké 25%-kal (40 ezer forint) nőhet. Ennek költsége 13 milliárd forint, aminek egy részét az állam, a másik részét pedig az intézményeknél felszabaduló belső források fedezik – írja a Nol.
Bár a bejelentést Palkovics László felsőoktatási államtitkár már hetekkel ezelőtt megtette, még mindig nem tudják az intézmények, hogy mennyi pénzbe fog ez nekik kerülni. A napilap szerint az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Egyetem vezetősége sem tudja egyelőre, hogy mibe fog ez kerülni nekik.
A Budapesti Corvinus Egyetem azonban már megbecsülte a várható költségeket. E szerint éves szinten 57 milliójába fog kerülni az egyetemnek a béremelés. Azt viszont nem tudják, honnan teremtik elő a pénzt, és az sem világos, hogy miről beszélt az államtitkár, amikor felszabaduló belső forrásokra hivatkozott.
Palkovics a lapnak elmondta, hogy a 13 milliárd forintos költségből 5 milliárdot kell majd az intézményeknek állniuk, a többit költségvetésen belüli átrendezéssel teremtik elő. Az államtitkár szerint a kancellárok feladata lesz előteremteni a pénzt a béremelésre az intézmények részéről.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.