A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szabad rektorválasztást kér, és nem tartja elfogadhatónak az intézményvezetői választás eljárásának jelenlegi törvényi szabályozását, azt, hogy a rektorjelölt személyéről nem a szenátus dönt. Ezt a rektori testület hétfőn közölte.
A szervezet közleményében azt írta: az egyetemi autonómia az európai felsőoktatás több évszázados értéke, ebbe nemcsak az oktatási, kutatási autonómia tartozik, hanem az intézmény felelős vezetőinek kiválasztása is. Az európai országokban a felsőoktatási intézmények maguk választják meg vezetőiket, köztük a rektort is - indokolták kérésüket.
A jelenlegi felsőoktatási törvény azt rögzíti: a rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, és a fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. Kifejtették: a nemzeti felsőoktatási törvényben rögzített szabályozás szerint a magyar állami egyetemek és főiskolák nem választhatják meg felelős vezetőiket. Ha azonban nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is - tették hozzá.
Utaltak arra, hogy az MRK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a gazdasági szereplők és a szakszervezetek részvételével működő Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag javasolta a kormányzatnak, hogy állítsák vissza a szabad rektorválasztás rendszerét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a HÖOK januári megállapodása tartalmazza is a tárca ilyen irányú elkötelezettségét.
A közlemény szerint az MRK megérti és elfogadja az állam azon igényét, hogy az egyes felsőoktatási intézmények stratégiai céljainak meghatározásában és gazdálkodásának ellenőrzésében az eddigieknél nagyobb szerepet kíván vállalni. Ennek eszközeként terjesztette a Magyar Rektori Konferencia a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői elé azt a javaslatot, hogy az állam fenntartói testületen keresztül elégítse ki ezen igényét. A Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag egyetértett a javaslattal, és kidolgozta a testület részletes feladatkörét is.
A Magyar Rektori Konferencia javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos konkrét törvénymódosítási javaslatot a Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalja meg, és a felsőoktatási kormányzat szeptemberig terjessze az Országgyűlés elé.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hat rektori kinevezésre tett javaslatot áprilisban. Eszerint a győri Széchenyi István Egyetem rektori feladatainak ellátására Földesi Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektori tisztségére Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektori posztjára Somorjai-Kiss Tibor egyetemi tanár, az egri Eszterházy Károly Főiskola rektori feladatainak ellátására Liptai Kálmán főiskolai tanár, a Szolnoki Főiskola rektori pozíciójára Túróczi Imre főiskolai tanár, a Kecskeméti Főiskola rektori tisztségére pedig Ailer Piroska főiskolai tanár kinevezését javasolja. A rektorok július 1-jével lépnek hivatalba.
Az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi szövetsége ezt követően arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az emberi erőforrások miniszterének a Debreceni Egyetem új rektorának kinevezésére tett javaslatát. Azt írták: "a médiában is megjelent hiteles információk szerint" a szavazásokon Szilvássy Zoltán pályázatát egyetlen testület sem támogatta. Közvetlen környezetében, az orvos- és egészségtudományi centrumban "minden tíz szavazóból kilenc alkalmatlannak tartja a rektorságra". A szenátus kétharmada - 74-ből 49-en - Paragh György pályázatát támogatta, Szilvássy Zoltánéra 25-en szavaztak. Az MSZP szerint a miniszter - azzal, hogy nem Paragh György kinevezését javasolta - kihasználta az új felsőoktatási törvény "nagyon is célirányosan fogalmazott" paragrafusát, miszerint a szenátus - az évszázados egyetemi hagyományoktól eltérően - már nem választhatja a rektort, csak véleményezheti a pályázatokat. Szintén tiltakozását fejezte ki a Demokratikus Koalíció.
