Nem találják Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát

Leállította Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatának keresését a Pécsi Tudományegyetem természettudományi...

  • MTI
Gyurcsány Ferenc indexe: egy kettest és egy hármast kapott a szakdolgozatára
Facebook / Gyurcsány Ferenc

Leállította Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatának keresését a Pécsi Tudományegyetem természettudományi karának dékánja. Geresdi István a pecsiujsag.hu hírportálnak azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, a volt miniszterelnöké azonban hiányzik közülük.

Geresdi István a portálnak elmondta: a diplomamunkát munkatársai hosszas keresés után sem találták meg, és mivel nem lát rá esélyt, hogy ezek után fellelhetnék, nem keresik tovább. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, vagyis létezett, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

A Pécsi Újság hétfőn - azután, hogy Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről - egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.

A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke erre reagálva kedden a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán a Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot, és arra jó minősítést kapott. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. 

Wirsching Viktória, a DK kommunikációs igazgatója az index.hu kérdésére kedden azt mondta: a szakdolgozatok példányai Gyurcsány Ferenc birtokában vannak, de egyetemi évei óta már hatszor költözött, és "még mindig vannak olyan könyvei, amik Pécs óta dobozban vannak". Azaz a szakdolgozatokat elő tudja keríteni, de ez hetekig is eltarthat.

Schmitt Pál lemondása után politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított el Schmitt Pál kisdoktorija, a Magyar Hírlap szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szakdolgozata is érdekes lehet, a Népszabadság pedig Orbán Viktor kormányfő szakdolgozatát próbálta sikertelenül fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában.

A miniszterelnök szakdolgozata szerdán olvashatóvá vált az orbanviktor.hu weboldalon. A kormányfő a honlapjára feltöltött dokumentumok alapján 1987. március 11-én, jeles eredménnyel védte meg Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa) című szakdolgozatát.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.