Nem mehet egyetemre a norvég tömeggyilkos

Nem vették fel a börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket az Oslói Egyetem politikatudományi képzésére.

  • MTI
MTI / EPA / Heiko Junge

Nem vették fel a börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket az Oslói Egyetem politikatudományi képzésére. Ole Peter Ottersen, az Oslói Egyetem rektora szerdán e-mailben közölte az AP hírügynökséggel, hogy a 77 ember lemészárlásáért elítélt norvég férfi nem felelt meg a politológiai alapképzésre való jelentkezés feltételeinek.

Az elítéltek Norvégiában is tanulhatnak felsőoktatási intézményben. Az egyetemi jelentkezés híre éles vitát váltott ki Norvégiában, sokan azon az állásponton voltak, hogy Breivik jelentkezését azonnal el kell utasítani. A börtönigazgató azon az állásponton volt, hogy ha a férfi felvételt nyer, ők nem tagadják meg tőle a tanulás lehetőségét.

A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breiviket 21 évi börtönbüntetésre ítélték, mert 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban a norvég kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül lemészárolt fiatalokat a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában. Összesen 77 embert ölt meg, köztük sok tizenévest.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.