"Nem igaz, hogy a bölcsészek és a jogászok állás nélkül ténferegnek"

Több mint egy éve tart a vita az új felsőoktatási törvényről - a koncepciót a kormány többször visszadobta, a hallgatók tüntettek, az egyetemi tanárok és a rektorok pedig még mindig szívesen beleírnának a tervezetbe. A Tét Kör keddi kerekasztal-beszélgetésén is a felsőoktatás volt a téma - négy szakembert kérdeztek meg arról, mit tartanak a tervek leggyengébb pontjainak.

  • Szabó Fruzsina

Egy nagyon-nagyon szűk társaság, néhány ember hozta össze ezt a törvénytervezetet, amelyen kizárólag jogászok végeztek némi utómunkát. Egy közepes méretű EU-tagállamban ilyet nem lehet csinálni

Setényi János oktatáskutató

A legnagyobb problémám az, hogy rosszabbnak tartják a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Igenis vannak nagyon jó egyetemeink, nagyon jó főiskoláink, nem azt kellene gondolni, hogy a béka feneke alól kell felemelni a felsőoktatást. Ráadásul úgy akarják javítani a minőséget, hogy egy szűkebb hallgatói kört oktatnának, gyengébb finanszírozással. Ez komoly ellentmondás

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

A probléma az, hogy balítéletek alapján döntenek a felsőoktatásról. Nem igaz, hogy diplomás túlképzés van, ez tévedés. Magyarországon alig vannak diplomás munkanélküliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek munkanélkülisége többszörös. Az OECD- és az EU-átlagnál sokkal kevesebb diplomásunk van. Nem igaz, hogy nincs lemorzsolódás, hogy aki egyszer bekerült az egyetemre, azt semmi nem térítheti el a diplomaszerzéstől. Nálunk sokkal nagyobb a lemorzsolódás, mint máshol. Nem igaz, hogy a bölcsészek, jogászok és kommunikációszakosok állás nélkül ténferegnek. Nincs olyan adat, amely ezt az állítást alátámasztja. Több a műszaki végzettségű álláskereső, mint a jogász, bölcsész és kommunikációs. És az sem igaz, hogy katasztrofálisan romlott a színvonal. Olyan adat sincs, amely ezt alátámasztaná

Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanszékvezetője

Tévhit, hogy a felsőoktatás minősége rossz. A magyar felsőoktatás híre jó, az Egyesült Államokban is. Sokkal jobb, mint amilyennek gondoljuk

Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.