Egy nagyon-nagyon szűk társaság, néhány ember hozta össze ezt a törvénytervezetet, amelyen kizárólag jogászok végeztek némi utómunkát. Egy közepes méretű EU-tagállamban ilyet nem lehet csinálni
Setényi János oktatáskutató

A legnagyobb problémám az, hogy rosszabbnak tartják a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Igenis vannak nagyon jó egyetemeink, nagyon jó főiskoláink, nem azt kellene gondolni, hogy a béka feneke alól kell felemelni a felsőoktatást. Ráadásul úgy akarják javítani a minőséget, hogy egy szűkebb hallgatói kört oktatnának, gyengébb finanszírozással. Ez komoly ellentmondás
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

A probléma az, hogy balítéletek alapján döntenek a felsőoktatásról. Nem igaz, hogy diplomás túlképzés van, ez tévedés. Magyarországon alig vannak diplomás munkanélküliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek munkanélkülisége többszörös. Az OECD- és az EU-átlagnál sokkal kevesebb diplomásunk van. Nem igaz, hogy nincs lemorzsolódás, hogy aki egyszer bekerült az egyetemre, azt semmi nem térítheti el a diplomaszerzéstől. Nálunk sokkal nagyobb a lemorzsolódás, mint máshol. Nem igaz, hogy a bölcsészek, jogászok és kommunikációszakosok állás nélkül ténferegnek. Nincs olyan adat, amely ezt az állítást alátámasztja. Több a műszaki végzettségű álláskereső, mint a jogász, bölcsész és kommunikációs. És az sem igaz, hogy katasztrofálisan romlott a színvonal. Olyan adat sincs, amely ezt alátámasztaná
Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanszékvezetője

Tévhit, hogy a felsőoktatás minősége rossz. A magyar felsőoktatás híre jó, az Egyesült Államokban is. Sokkal jobb, mint amilyennek gondoljuk
Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója