Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Több mint egy éve tart a vita az új felsőoktatási törvényről - a koncepciót a kormány többször visszadobta, a hallgatók tüntettek, az egyetemi tanárok és a rektorok pedig még mindig szívesen beleírnának a tervezetbe. A Tét Kör keddi kerekasztal-beszélgetésén is a felsőoktatás volt a téma - négy szakembert kérdeztek meg arról, mit tartanak a tervek leggyengébb pontjainak.
Egy nagyon-nagyon szűk társaság, néhány ember hozta össze ezt a törvénytervezetet, amelyen kizárólag jogászok végeztek némi utómunkát. Egy közepes méretű EU-tagállamban ilyet nem lehet csinálni
Setényi János oktatáskutató
A legnagyobb problémám az, hogy rosszabbnak tartják a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Igenis vannak nagyon jó egyetemeink, nagyon jó főiskoláink, nem azt kellene gondolni, hogy a béka feneke alól kell felemelni a felsőoktatást. Ráadásul úgy akarják javítani a minőséget, hogy egy szűkebb hallgatói kört oktatnának, gyengébb finanszírozással. Ez komoly ellentmondás
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
A probléma az, hogy balítéletek alapján döntenek a felsőoktatásról. Nem igaz, hogy diplomás túlképzés van, ez tévedés. Magyarországon alig vannak diplomás munkanélküliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek munkanélkülisége többszörös. Az OECD- és az EU-átlagnál sokkal kevesebb diplomásunk van. Nem igaz, hogy nincs lemorzsolódás, hogy aki egyszer bekerült az egyetemre, azt semmi nem térítheti el a diplomaszerzéstől. Nálunk sokkal nagyobb a lemorzsolódás, mint máshol. Nem igaz, hogy a bölcsészek, jogászok és kommunikációszakosok állás nélkül ténferegnek. Nincs olyan adat, amely ezt az állítást alátámasztja. Több a műszaki végzettségű álláskereső, mint a jogász, bölcsész és kommunikációs. És az sem igaz, hogy katasztrofálisan romlott a színvonal. Olyan adat sincs, amely ezt alátámasztaná
Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanszékvezetője
Tévhit, hogy a felsőoktatás minősége rossz. A magyar felsőoktatás híre jó, az Egyesült Államokban is. Sokkal jobb, mint amilyennek gondoljuk
Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.