Itt a döntés: szétszedték a Corvinust, vége a Nyugat-magyarországi Egyetemnek

Feldarabolták a Corvinust, január 1-jétől a SZIE-hez tartozik a budai campus. A Nyugat-magyarországi Egyetem is elveszítette több karát. Palkovics László nagy bejelentést tett kedden.

  • Eduline
Shutterstock

Közel 200 tüntető várta Palkovics László keddi sajtótájékoztatóját, ahol az államtitkár bejelentette, feldarabolják a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, több főiskola pedig egybeolvad.

Palkovics László a hallgatói létszám csökkenésével magyarázza, miért van szükség a felsőoktatás átalakítására, az intézmények összevonására. Szerinte így „a kiválóan működő intézmények még jobban működhetnének”, erősíteni lehetne az agrárképzést is.

Az átalakítás 8 jelenlegi felsőoktatási intézményt érint és az átalakulás eredményeként 3 új is létrejönne. A jelenlegi állapotokhoz képest 9 képzési hely irányítása kerülne más intézményhez.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kara, valamint az Apáczai Csere János kar is a Széchenyi István Egyetem része lesz. A zalaegerszegi mérnöki kar a Pannon Egyetemhez kerül. Bár a júliusban bejelentett tervezetben még úgy volt, a szombathelyi karok önállósodhatnak, ez nem valósul meg, mert egyelőre nem adottak a feltételek, de 2017. július 1-jével ez a cél. A soproni erdőmérnöki kar is önálló lesz 2017. július 1-jétől.

Megy a Corvinus

Palkovics László azt is bejelentette, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem is átalakul, a budai campust ugyanis a Szent István Egyetemhez csatolták január 1-jei határidővel, tehát a kertészeti, tájépítészeti és élelmiszertudományi karokat.

Hegyesné Vecseri Beáta, az élelmiszer-tudományi kar dékánja
MTI
Hegyesné Vecseri Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi karának dékánja az Eduline-nak azt mondta, nem erre a döntésre számítottak, azt gondolták ugyanis, az államtitkárt meggyőzte az együttműködési tervezetről készített anyaguk. A dékán kijelentette, még tárgyalni fognak a leválásról, hiszen külső szakértőket is felkértek, akik szintén nem támogatták a Szent István Egyetemhez való csatlakozást.

Azt is elmondta, kari szintű vezetőkkel Palkovicsék nem tárgyaltak, csak a rektorokkal. A sajtótájékoztatón részt vevő tanárok pedig hozzátették: a szenátusi véleményezés csak formaság, döntő hatalommal nem rendelkeznek.

M. Szilágyi Kinga, a tájépítészeti kar dékánja még hétfőn mondta azt, leginkább attól tart, a Szent István Egyetem a szorult anyagi helyzete miatt majd a budai campus területeit, ingatlanjait akarja eladni.

Palkovics a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, nem fogják eladni a budai campust, a terveik szerint ugyanis oda költözne a jövőben az Ybl Miklós Építéstudományi Kar.

Élelmiszertudományi karos hallgatók az Eduline-nak azt nyilatkozták, hogy féltik az oktatás minőségét, valamint attól is tartanak, nem Corvinusos diplomát fognak kapni. A tanáraikat is féltik, ugyanis bár a hallgatóknak nem kell majd utazgatniuk, a tanároknak kell majd Gödöllőre járniuk.

A mostani bejelentés szerint kiválik a Szent István Egyetemből az állatorvos-tudományi kar, ami 2016. július 1-jével lesz önálló.

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola is egyesül 2016. július 1-jével.

A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola 2016. július 1-jével egyesül, kiegészülve a Szent István Egyetem jászberényi karával.

Palkovics László azt mondta, jövő hét végéig véleményezhetik az átalakítást az egyetemek, de a végső döntést a miniszter fogja meghozni. Az államtitkár szerint ezek nem nagy változások, és sem a diákoknak, sem az oktatóknak nincs okuk aggódni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.