Nem adnák a keszthelyi agrárképzést

Még nincs döntés az agrár-felsőoktatás átalakításáról; az ezt érintő tervek szerint az intézmények egy központi egyetemhez csatolva működnének, ami a 220 éves múltú, jelenleg a Pannon Egyetem kereteiben működő keszthelyi Georgikon integrálásával is járna - írja csütörtöki számában a Zalai Hírlap.

  • Eduline
georgikon.hu

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a lapnak úgy fogalmazott: a cél az, hogy koncentráltabban, kevesebb képzési hellyel, magasabb tudományos színvonalon működjön az oktatás, és versenyképesebb legyen az agrárágazat.

Álláspontja szerint a kisebb karok integrációja a fejlesztést és a továbblépést, a tudományos színvonal emelkedését szolgálná, a Georgikon esetében azonban más javaslatot fogalmazott meg. A keszthelyi egyetem a jelenlegi keretek között is életképes, jók a jelentkezési adatok, jelentősek a kutatás-fejlesztési projektek.

Az egyetemi vezetőkkel egyetértésben a képviselő ezért azt javasolta az egyeztetések során, hogy a keszthelyi egyetem továbbra is a Pannon Egyetem keretein belül működjön, a tudományos munkát pedig más módszerekkel irányítsák országos szintről.

 

Újabb változás jön a felsőoktatásban: központosítják a vidéki agrárkarokat

Nem állt le a felsőoktatás átalakítása: a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet - írja az Index.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.