Még nincs döntés az agrár-felsőoktatás átalakításáról; az ezt érintő tervek szerint az intézmények egy központi egyetemhez csatolva működnének, ami a 220 éves múltú, jelenleg a Pannon Egyetem kereteiben működő keszthelyi Georgikon integrálásával is járna - írja csütörtöki számában a Zalai Hírlap.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a lapnak úgy fogalmazott: a cél az, hogy koncentráltabban, kevesebb képzési hellyel, magasabb tudományos színvonalon működjön az oktatás, és versenyképesebb legyen az agrárágazat.
Álláspontja szerint a kisebb karok integrációja a fejlesztést és a továbblépést, a tudományos színvonal emelkedését szolgálná, a Georgikon esetében azonban más javaslatot fogalmazott meg. A keszthelyi egyetem a jelenlegi keretek között is életképes, jók a jelentkezési adatok, jelentősek a kutatás-fejlesztési projektek.
Az egyetemi vezetőkkel egyetértésben a képviselő ezért azt javasolta az egyeztetések során, hogy a keszthelyi egyetem továbbra is a Pannon Egyetem keretein belül működjön, a tudományos munkát pedig más módszerekkel irányítsák országos szintről.
Újabb változás jön a felsőoktatásban: központosítják a vidéki agrárkarokat
Nem állt le a felsőoktatás átalakítása: a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet - írja az Index.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
