Területfejlesztési megállapodást kötött négy felsőoktatási intézmény.
Területfejlesztési megállapodást kötött négy felsőoktatási intézmény. A Felsőoktatási Intézmények és Szakértők Térségfejlesztő Konzorciumának (FISZTK) megalapításáról szóló megállapodást Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, András István, a Dunaújvárosi Főiskola rektora, Mélykúti Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem székesfehérvári Geoinformatikai Karának dékánja és Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjának főigazgatója írta alá csütörtökön - áll a Kodolányi János Főiskola közleményében.
A felsőoktatási intézmények vezetői elmondták: intézményük profiljának megfelelően veszik ki részüket a feladatokból, így a konzorcium többek között a társadalomtudományi, a közgazdasági és a műszaki tudományok területén nyújthat segítséget a területfejlesztésben és a kohéziós felzárkóztatásban.
A felsőoktatási intézmények szakértői, szaktanácsadói tevékenységgel, projektek vezetésével és partnerségek formájában kívánnak részt venni többek között Fejér megye, a megyei jogú városok és várostérségek, a Közép-Duna-mente és a Fejér megyéhez kapcsolódó egyéb térségek fejlesztésében.
A FISZTK külső megrendelői megkeresésre más hazai és nemzetközi területfejlesztésbe is bekapcsolódhat, közreműködhet például fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák, projektek kidolgozásában, lebonyolításában, értékelésében és a kapcsolódó monitoring tevékenységben.
A konzorciumi megállapodás fontos célja, hogy a felsőoktatási intézményekben meglévő tudást és szellemi értéket kamatoztassák a hazai területfejlesztésben és a kohéziós felzárkóztatásban - mondta Hervainé Szabó Gyöngyvér, a Kodolányi János Főiskola fejlesztési- és minőségirányítási rektorhelyettese.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
