Négy felsőoktatási intézmény fogott össze Fejér megyéért

Területfejlesztési megállapodást kötött négy felsőoktatási intézmény.

  • Eduline
Kodolányi János Főiskola

Területfejlesztési megállapodást kötött négy felsőoktatási intézmény. A Felsőoktatási Intézmények és Szakértők Térségfejlesztő Konzorciumának (FISZTK) megalapításáról szóló megállapodást Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, András István, a Dunaújvárosi Főiskola rektora, Mélykúti Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem székesfehérvári Geoinformatikai Karának dékánja és Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjának főigazgatója írta alá csütörtökön - áll a Kodolányi János Főiskola közleményében.

A felsőoktatási intézmények vezetői elmondták: intézményük profiljának megfelelően veszik ki részüket a feladatokból, így a konzorcium többek között a társadalomtudományi, a közgazdasági és a műszaki tudományok területén nyújthat segítséget a  területfejlesztésben és a kohéziós felzárkóztatásban.

A felsőoktatási intézmények szakértői, szaktanácsadói tevékenységgel, projektek vezetésével és partnerségek formájában kívánnak részt venni többek között Fejér megye, a megyei jogú városok és várostérségek, a Közép-Duna-mente és a Fejér megyéhez kapcsolódó egyéb térségek fejlesztésében.

A FISZTK külső megrendelői megkeresésre más hazai és nemzetközi területfejlesztésbe is bekapcsolódhat, közreműködhet például fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák, projektek kidolgozásában, lebonyolításában, értékelésében és a kapcsolódó monitoring tevékenységben.

A konzorciumi megállapodás fontos célja, hogy a felsőoktatási intézményekben meglévő tudást és szellemi értéket kamatoztassák a hazai területfejlesztésben és a kohéziós felzárkóztatásban - mondta Hervainé Szabó Gyöngyvér, a Kodolányi János Főiskola fejlesztési- és minőségirányítási rektorhelyettese.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.