Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Majdnem kétezer elsőéves egyetemistát és főiskolást ér majd kellemetlen meglepetés februárban, a második félév elején.

Majdnem kétezer elsőéves egyetemistát és főiskolást ér majd kellemetlen meglepetés februárban, a második félév elején. Amellett, hogy a részösztöndíjasoknak fizetniük kell a képzésért, a szociális támogatásoknak és tanulmányi ösztöndíjaknak is csak a felét kaphatják meg.
„A magyar állami ösztöndíjas hallgatóhoz képest a magyar állami részösztöndíjas hallgatót a jogosultsági elszámoláskor és a részére biztosított támogatások tekintetében 0,5-ös szorzóval kell figyelembe venni” – olvasható a felsőoktatási juttatási rendeletben. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb szociális és jegyzettámogatásra számíthatnak, mint az állami ösztöndíjasok.
A részösztöndíjas finanszírozási formát idén szeptemberben vezették be: azt jelenti, hogy a képzés költségeinek felét a hallgató, másik felét az állam állja. Csupán néhány képzési területen – műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint agrárműszaki szakokon – hirdettek 2012-ben részösztöndíjas helyeket.
Úgy tűnik azonban, az új finanszírozási forma nem aratott nagy sikert, a részösztöndíjas keretszám mindössze 35 százalékát sikerült feltölteni a 2012-es felvételin. A jelentkezési lapon ezt a formát nem lehetett bejelölni, a legjobb eredményt elért, önköltséges képzésre felvételiző diákoknak – 1961 hallgatónak – ajánlották fel a lehetőséget. A részösztöndíjas képzésről itt olvashattok bővebben.Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.