Nagy változások lesznek a felsőoktatási sportképzésekben

Az új koncepció szerint már sporttudósok lesznek a testnevelők.

  • Eduline
MTI

A sport az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, melyet a felsőoktatásnak is követni kell. A piac egyre többször szembesül azzal, hogy nem talál megfelelő sportszakembert. Ezért indult el hazánkban 2012-ben az a folyamat, melynek célja, hogy a kereslet és a kínálati oldalt az eddigieknél sokkal intenzívebben közelítsük egymáshoz, mint eddig

– mondta a Hajdu Press-nek Balogh László, a Magyar Rektori Konferencia Sporttudományi Bizottságának elnöke, aki a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója is egyben.

A legnagyobb változások a testnevelők képzésében lesznek:

  • A jövőben kizárólag osztatlan tanárképzésben lesz tanulható,
  • Áátalános iskolai szakaszra 4+1, középiskolai szakaszra 5+1 évet kell tanulniuk a hallgatóknak.
  • Négy helyett kettő alapszak, a szakedzői, valamint a sport- és rekreációszervezés közül lehet majd választani.
  • Négy mesterszak marad: sportmenedzser, rekreáció, okleveles szakedző, humán kineziológia, de tervezik a sportmérnök bevezetését is.

A képzésben számos új elem lesz, felkészültek lesznek például az egészség megőrzését segítő gyógytestnevelési módszerekben, a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozásra is felkészülnek. Új sportágak is megjelennek, amiket a megváltozott igényű gyerekeknek - az iskolai lehetőségekhez mérten - taníthatnak, például a görkorcsolya, a falmászás és a lovaglás.

Jogi, igazgatási és menedzsment kurzusok is bekerülnek a képzésbe, így tájékozottabbak lesznek és tudományos munkát is folytathatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.