Nagy változások jönnek a felsőoktatásban: kevesebb képzés közül lehet majd választani

A magyar kormány versenyképes, hatékony, fenntartható és rugalmas felsőoktatást szeretne, amely valódi értékeken nyugszik, és ebben nagyon fontos az állami szerepvállalás - mondta az emberi erőforrások minisztere a Budapesti Gazdasági Főiskola tanévnyitóján hétfőn a fővárosban.

  • MTI
Fazekas István

Balog Zoltán kifejtette: az átalakításnak racionálisnak kell lennie, és lehet, hogy egy szak nem öt, hanem két helyen indul majd, de ott az eddigieknél magasabb színvonalon. Rögzítette: pénzt nem vesznek el, csak máshol és máshogyan adnak majd. Figyelembe veszik a gazdasági szféra, Magyarország érdekeit Kárpát-medencei és "világdimenzióban" gondolkodva - mondta, hozzátéve: figyelembe veszik egy-egy intézmény saját profilját és a területi szempontokat is. 

Fontos, hogy ahol nincs alternatívája a felsőoktatásnak, ott ne szűnhessen meg képzés - hangsúlyozta a miniszter, és megjegyezte: a bolognai rendszert tíz év után felül kell vizsgálni. E téren is már elkezdődött a munka - jelezte Balog Zoltán, aki kitért a doktori iskolák megerősítésére is. 

Reményének adott hangot, hogy az új irányokról a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén is tárgyalni tudnak, megjegyezve: a felsőoktatási törvény további módosításai is várhatók.

A miniszter jelezte: szeptemberben folyamatosan nevezik ki a kancellárokat, és bízik benne, hogy a kulcsemberei lesznek a felsőoktatásnak. Az új rendszer ugyanakkor nem befolyásolja az oktatási és kutatási autonómiát, az önkormányzati rendszerű működést - tette hozzá. A kancellár egyfajta menedzserként segíti az intézményeket, hogy képesek legyenek saját forrásokra is szert tenni - mondta Balog Zoltán, megemlítve, hogy a felsőoktatási intézmények éves pénzforgalma mintegy 480 milliárd forint, amiből a kormány 170 milliárdot biztosít. Megerősítette: az a terv, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát tíz év alatt a háromszorosára növeljék. 

A főiskolák közül a BGF-re jelentkeztek a legtöbben, ami azt üzeni, hogy egy főiskola is adhat olyan vonzó és színvonalas képzést, nem csak az egyetemek számítanak - mondta.

A miniszter a felsőoktatás összes hallgatóját köszöntve úgy fogalmazott: ha igazán ki akarnak teljesedni, jól kell végezniük a munkájukat, ez pedig úgy lehetséges, ha szeretik is, amit csinálnak. Ehhez ugyanakkor felelősségvállalás is kapcsolódik - hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, hogy a hallgatók valódi érdekképviseleteket válasszanak, azok ne egyéni előnyszerzésre szolgáljanak. 

Balog Zoltán jelezte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától és az egyes intézményektől egyaránt várják a javaslatokat a felsőoktatás reformjához. 

Sándorné Kriszt Éva, a főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: gazdasági szemléletű szakemberként megértik, hogy az államnak mint tulajdonosnak vannak elvárásai az intézmények gazdálkodását, működését illetően. Ugyanakkor bíznak abban is - folytatta -, hogy az állam elismeri: ahol az állapotok megfelelőek, a működés stabil, ott érdemes meghagyni az intézmények mozgásterét, hogy továbbfejleszthessék képzési, oktatási rendszerüket.

A rektor kiemelte, hogy 5570 diák kezdi meg tanulmányait intézményükben, amely a felvett hallgatók számát tekintve idén is a hatodik az összes magyar felsőoktatási intézmény között, csak a nagy egyetemek előzik meg. Mindhárom budapesti karuk az első tízben van a felvett hallgatók szerinti rangsorban a 167 kar közül.

Hozzátette: oktatási programjaik, idegen nyelvi képzéseik, kettős diplomát kínáló kurzusaik iránt töretlen az érdeklődés. Népszerűek külföldi szakmai gyakorlataik, széleskörű a 46 ország több mint 200 felsőoktatási intézményére kiterjedő kapcsolatrendszerük, és egyre több külföldi hallgató tanul náluk. Az ünnepségen, ahol a főiskola valamennyi karát videokonferencián kapcsolták, a rektor jelezte: a vállalati szféra mellett az állami intézmények is számítanak hallgatóikra. Kapcsolatrendszerük egyik új eleme a Központi Statisztikai Hivatallal közösen létrehozott kihelyezett alkalmazottstatisztika-tanszék, amely elméleti és gyakorlati képzéssel, szakmai gyakorlati helyekkel segíti a hazai statisztikusképzés fejlődését.

Gonda Gábor, a Hewlett-Packard Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a BGF hagyományosan híres a gyakorlati képzés előtérbe helyezéséről, és a hallgatók képzéséhez ők is igyekeznek hozzátenni, amit lehet. A rendezvényen a miniszter az oktatás területén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Trefort Ágoston-díjakat nyújtott át.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!