Nagy tervei vannak a felsőoktatási államtitkárnak

Magyarország versenyképességének és gazdasági növekedésének egyik kulcsa a kutatás-fejlesztésben rejlik - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Veszprémben.

  • MTI
Fazekas István

Palkovics László a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartott ünnepségen, a Pannon Egyetemen úgy fogalmazott: fontos, hogy 2020-ra a mai 37 ezres kutatói létszámot 56 ezerre növeljék, a területre fordított összeget pedig megduplázzák. Szeretnénk elérni, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított egyetemi források mértéke a GDP 0,24 százalékáról 0,5 százalékra, vagyis a duplájára nőne - mondta. 

Az államtitkár megjegyezte, ahhoz, hogy az egyetemek valódi húzóerőt jelentsenek a gazdaságban, és az intézményekben zajló kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetközileg is hangsúlyosabbá váljon, azt sokkal koordináltabban és hatékonyabban szeretnék folytatni.

Ennek érdekében a nem versenyképes, a források elaprózódásához vezető, egymástól elszigetelt kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységek közt megteremtik az együttműködés feltételeit. Mint mondta, kialakítják az intézmények közti KFI-hálózatokat, úgy, hogy minden egyetem a saját fókuszterületén végezzen kimagasló kutatási tevékenységet, és a hiányzó kompetenciákat a más intézményekkel való együttműködés révén fedje le.

Ezzel párhuzamosan véleménye szerint több kutatóra van szükség az intézményekben, akiknek rendelkezniük kell a megfelelő tudományos képesítéssel. Palkovics László elmondta, míg jelenleg a teljes beiskolázott létszámhoz viszonyítva 22 százalék a doktori fokozatot szerzettek aránya, addig terveik szerint az évtized végére ez az arány eléri a 30 százalékot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.