Magyarország versenyképességének és gazdasági növekedésének egyik kulcsa a kutatás-fejlesztésben rejlik - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Veszprémben.
Palkovics László a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartott ünnepségen, a Pannon Egyetemen úgy fogalmazott: fontos, hogy 2020-ra a mai 37 ezres kutatói létszámot 56 ezerre növeljék, a területre fordított összeget pedig megduplázzák. Szeretnénk elérni, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított egyetemi források mértéke a GDP 0,24 százalékáról 0,5 százalékra, vagyis a duplájára nőne - mondta.
Az államtitkár megjegyezte, ahhoz, hogy az egyetemek valódi húzóerőt jelentsenek a gazdaságban, és az intézményekben zajló kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetközileg is hangsúlyosabbá váljon, azt sokkal koordináltabban és hatékonyabban szeretnék folytatni.
Ennek érdekében a nem versenyképes, a források elaprózódásához vezető, egymástól elszigetelt kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységek közt megteremtik az együttműködés feltételeit. Mint mondta, kialakítják az intézmények közti KFI-hálózatokat, úgy, hogy minden egyetem a saját fókuszterületén végezzen kimagasló kutatási tevékenységet, és a hiányzó kompetenciákat a más intézményekkel való együttműködés révén fedje le.
Ezzel párhuzamosan véleménye szerint több kutatóra van szükség az intézményekben, akiknek rendelkezniük kell a megfelelő tudományos képesítéssel. Palkovics László elmondta, míg jelenleg a teljes beiskolázott létszámhoz viszonyítva 22 százalék a doktori fokozatot szerzettek aránya, addig terveik szerint az évtized végére ez az arány eléri a 30 százalékot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
