Mind a tandíjak, mind a diákoknak folyósított ösztöndíjak terén jelentősek az eltérések a felsőoktatásban az Európai Unió tagállamaiban - állapítja meg az Európai Bizottság által pénteken közzétett kimutatás. A 2012-es adatok szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizet önköltséget, szociális támogatást 15 százalékuk, tanulmányi ösztöndíjat pedig az államilag finanszírozott képzésben tanulók mindössze 22 százaléka kap.
A bizottság által kiadott közlemény tanúsága szerint egy-két kivételtől eltekintve nem változtak jelentősen a tandíjfizetési rendszerek a tagállamokban. Németország volt például az egyetlen, amely eltörölte a 2007-ben bevezetett tandíjakat.
A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Észtországon kívül a jelentés szerint Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában. Hogyan spórolhattok tízezreket egy hónap alatt? Erről itt olvashattok, itt pedig még több pénzügyi tippet találtok.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint égetően sürgős, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban. Az ugyanis javítja elhelyezkedési esélyeiket, és a gazdaság számára is fontos innovációt, kreativitást és tehetséget szabadít fel.
"Ha egy tagállam tandíjat vezet be, ott olyan intézkedésekre is szükség lenne, például ösztöndíjakra, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára" - idézi a közlemény a ciprusi politikust.
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat.
A magyarországi tandíjrendszert ismertető rész 2012. októberi adatai szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizetett tandíjat, amely az alapképzésben évi 230 ezer és 1,6 millió forint között volt. A hallgatók 15 százaléka kapott emellett minimum évi 119 ezer forintos ösztöndíjat rászorultság alapján, és az állami finanszírozású képzésben tanulók 22 százaléka részesült teljesítmény alapján járó ösztöndíjban, amely a törvény szerint minimum 59 ezer forintot jelent egy tanévben. Emellett a tandíjak finanszírozása diákhitelből is lehetséges.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
