A Mol kaphatja a három éve beígért új "világszínvonalú" főiskolát

A Raoul Wallenberg épületébe költöző közigazgatási kar után felszabadul a közszolgálati egyetem Ménesi úti épülete, amelyben a 444.hu értesülései szerint a Mol nyithat angol nyelvű üzleti főiskolát.

  • Eduline
Túry Gergely

A kormány korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) adta a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ludovika téri épületét, ahová az NKE Közigazgatástudományi Karát költöztették, így a kar előző, Ménesi úti épülete - amely a közszolgálati egyetem létrehozása előtt a karral együtt a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozott - felszabadult. Egy júniusi határozat szerint az épületben egy új üzleti főiskolát fognak alapítani, a 444.hu értesülései szerint az ingatlant a Mol Nyrt. kapta meg.

Orbán Viktor még 2012-ben tett vállalást egy angol nyelvű budapesti üzleti főiskola alapítására, amihez állami és magántőkét is bevonnának. Ehhez partnerségi megálapodást kötöttek a dél-koreai Hankook Tire gumiabroncsgyártóval is. Az idén júniusban megjelent kormányhatározat tisztázza, a közszolgálati egyetem Ménesi úti épületét és a hozzá tartozó kollégiumot, illetve uszodát adják át erre a célra.

A hírportál úgy tudja, hogy a Ménesi úti épületet a Mol kapja, erről ugyanis már tavaly készítettek egy üzleti tervet, amely a felsőoktatásban dolgozó szakemberek szerint túlzottan optimista költségvetéssel számol - ennek pedig az lehet az oka, hogy számítottak a Ménesi úti épületre. Azt nem tudni, hogy az épület felújítását állami vagy magántőkéből oldanák meg, ugyanakkor a Mol tervei szerint a főiskola középtávon önfenntartóvá tud válni.

A főiskola rektora várhatóan Anthony Radev, a Mol igazgatósági tagja és a McKinsey & Company egykori vezetője lesz, a tanári gárdában pedig helyet kaphat Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója és Csák János londoni nagykövet is. A főiskolába a Mol mellett több hazai nagyvállalat, így az OTP és a Richter is be fog szállni. A tervek szerint jövőre indul az első évfolyam, kezdetben főleg MBA (Master of Business Administration) képzésekkel. A kormány keleti és déli nyitásának köszönhetően várhatóan külföldről, főleg Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából érkeznek majd ösztöndíjas hallgatók is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.