Műkincseket mentettek az enyészettől magyar hallgatók

A Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátorképző Főosztálya és a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorhallgatóinak diplomamunka-kiállítása mutatja be számos értékes, de elfeledett műkincsünket a Magyar Nemzeti Múzeumban.

  • eduline/mti
Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint az iparművészeti restaurátorok képzésében résztvevő intézmény, Megmentett műkincsek címmel 2001 óta mutatja be a végzős restaurátor szakos hallgatók diplomamunkáit. A múzeum fontosnak tartja e tárlat megrendezését, mivel a magyarországi iparművészeti restaurátorképzés az egyetemmel együttműködésben, de a múzeumban dolgozó szakemberek közreműködésével és lebonyolításában folyik. Ez a hagyománnyá vált kiállítás-sorozat nagyszerű példája annak a minisztériumi törekvésnek is, hogyan tud a kulturális és az oktatási ágazat minél szorosabban, minél hatékonyabban és értékteremtőbb módon együttműködni.

Magyar Nemzeti Múzeum

A kiállítás idei helyszíne, a tavalyihoz hasonlóan - a Pulszky-terem - méltó helyet biztosít a műtárgyvédelemben tevékenykedők újabb és újabb generációjának bemutatkozásához, és egyben lehetővé teszi a restaurátor szakma megismerését, átfogó képet nyújtva a restaurátorképzésről is.

Magyar régész hallgatók tártak fel egy különleges római kori várost

Római kori freskókra és óriási oszlopsorra is bukkantak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei és hallgatói.

Ha csak a műtárgyakat néznénk, talán nem is értenénk, hogy kerülnek együtt bemutatásra nyergek és ikonok, puska és miseruha, falkép és dísztál, oszlopos álló óra és mitológiai jelenetet ábrázoló festmény, kínai tekercskép és kortárs művészkönyv. Ami közös bennük, az a restaurátorok munkája, aminek köszönhetően bemutathatóvá, kutathatóvá váltak.

De mi is restaurálás?
Művészet és tudomány ötvözete, művészettörténeti és természettudományi ismereteken alapuló alkalmazott művészi tevékenység. Alkalmazott, mert a jó restaurátor nem autonóm művész, hanem az egykori alkotók szándékát és a mű megszületése óta eltelt időt figyelembe véve, alázattal nyúl a műtárgyakhoz. Nem újrateremti, hanem megmenti, megóvja, lelassítja anyagaik öregedési folyamatait. Ehhez a jó manuális készségen kívül szükséges a tárgyalkotó anyagok tulajdonságainak, fizikai és kémiai jellemzőinek ismerete, és nem utolsó sorban a ránk hagyományozódott történeti, művészeti örökség iránti tisztelet.
Magyar Nemzeti Múzeum

A képző- és iparművész restaurátorok munkáit egyaránt bemutató kiállítás célja tudatosítani, hogy minden ránk maradt tárgyi emlék, műfajától, pillanatnyi piaci értékétől függetlenül kulturális örökségünk része. Védelmét, helyreállítását és megőrzését, akár állami, akár egyházi, akár magántulajdon - egységes, a restaurálás etikai követelményeinek megfelelő szemlélettel és tudományos módszerekkel kell biztosítani. A Magyar Nemzeti Múzeum intézményi stratégiájának fontos alappillére a kulturális örökség védelme, konzerválásának, restaurálásának a nagyközönség részére történő bemutatása évenkénti rendszerességgel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.