Mit tud ez az egyetem? Ontja magából a Nobel-díjasokat

Legtöbbször USA-beli egyetemek tanszékeiről kerülnek ki a Nobel-díjasok, de ott is van egy kiemelkedő intézmény, amelynek az elmúlt 15 évben hét kutatója is megkapta a világ egyik leghíresebb elismerését.

  • Eduline
Stanford
Wikipedia

Paul Modrich a DNS-javító mechanizmusokért kapta meg az idei kémiai Nobel-díjat megosztva Thomas Lindhallal és Aziz Sancarral. Modrich a Stanfordon szerezte PhD fokozatát. Bár már nem ott kutat, ez az egyetem a legeredményesebb aktív Nobel-díjas kutatók terén, így nem meglepő, hogy idén is van olyan díjazott, aki köthető a kaliforniai intézményhez. Így tanulhattok ingyen a világ legjobb egyetemein - és még el se kell hagynotok a lakást

Tavaly jelent meg egy lista a legtöbb Nobel-díjast adó egyetemekről a The Times gondozásában. A listánál csak az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdasági területeket vették figyelembe, ugyanis az irodalmi Nobel-díj és a Nobel-békedíj nem köthető szorosan egy-egy felsőoktatási intézményhez.

A lista szerint a Stanford az az intézmény, amelynek kutatói a legeredményesebbek, ami a Nobel-díjak gyűjtögetését illeti. 2000 óta összesen hét, a díj odaítélésekor náluk dolgozó szakember kapta meg a világ egyik legismertebb díját.

A rangsorban közvetlenül a Standord után is amerikai egyetemek találhatók, így a Columbia, a Kaliforniai Egyetem, a Princeton, Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Medical Institute, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts Institute of Technology. Érdekesség, hogy például a neves Oxfordi Egyetem kutatói ebben az évszázadban még nem kaptak Nobelt.

A Stanfordon egyébként egy sor ismert ember végzett. Itt tanult például Reese Witherspoon színész, Tiger Woods golfozó, illetve Hillary és Bill Clinton lánya, Chelsea is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.