Legtöbbször USA-beli egyetemek tanszékeiről kerülnek ki a Nobel-díjasok, de ott is van egy kiemelkedő intézmény, amelynek az elmúlt 15 évben hét kutatója is megkapta a világ egyik leghíresebb elismerését.
Paul Modrich a DNS-javító mechanizmusokért kapta meg az idei kémiai Nobel-díjat megosztva Thomas Lindhallal és Aziz Sancarral. Modrich a Stanfordon szerezte PhD fokozatát. Bár már nem ott kutat, ez az egyetem a legeredményesebb aktív Nobel-díjas kutatók terén, így nem meglepő, hogy idén is van olyan díjazott, aki köthető a kaliforniai intézményhez. Így tanulhattok ingyen a világ legjobb egyetemein - és még el se kell hagynotok a lakást
Tavaly jelent meg egy lista a legtöbb Nobel-díjast adó egyetemekről a The Times gondozásában. A listánál csak az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdasági területeket vették figyelembe, ugyanis az irodalmi Nobel-díj és a Nobel-békedíj nem köthető szorosan egy-egy felsőoktatási intézményhez.
A lista szerint a Stanford az az intézmény, amelynek kutatói a legeredményesebbek, ami a Nobel-díjak gyűjtögetését illeti. 2000 óta összesen hét, a díj odaítélésekor náluk dolgozó szakember kapta meg a világ egyik legismertebb díját.
A rangsorban közvetlenül a Standord után is amerikai egyetemek találhatók, így a Columbia, a Kaliforniai Egyetem, a Princeton, Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Medical Institute, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts Institute of Technology. Érdekesség, hogy például a neves Oxfordi Egyetem kutatói ebben az évszázadban még nem kaptak Nobelt.
A Stanfordon egyébként egy sor ismert ember végzett. Itt tanult például Reese Witherspoon színész, Tiger Woods golfozó, illetve Hillary és Bill Clinton lánya, Chelsea is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
