Mit tud ez az egyetem? Ontja magából a Nobel-díjasokat

Legtöbbször USA-beli egyetemek tanszékeiről kerülnek ki a Nobel-díjasok, de ott is van egy kiemelkedő intézmény, amelynek az elmúlt 15 évben hét kutatója is megkapta a világ egyik leghíresebb elismerését.

  • Eduline
Stanford
Wikipedia

Paul Modrich a DNS-javító mechanizmusokért kapta meg az idei kémiai Nobel-díjat megosztva Thomas Lindhallal és Aziz Sancarral. Modrich a Stanfordon szerezte PhD fokozatát. Bár már nem ott kutat, ez az egyetem a legeredményesebb aktív Nobel-díjas kutatók terén, így nem meglepő, hogy idén is van olyan díjazott, aki köthető a kaliforniai intézményhez. Így tanulhattok ingyen a világ legjobb egyetemein - és még el se kell hagynotok a lakást

Tavaly jelent meg egy lista a legtöbb Nobel-díjast adó egyetemekről a The Times gondozásában. A listánál csak az orvostudományi, kémiai, fizikai és közgazdasági területeket vették figyelembe, ugyanis az irodalmi Nobel-díj és a Nobel-békedíj nem köthető szorosan egy-egy felsőoktatási intézményhez.

A lista szerint a Stanford az az intézmény, amelynek kutatói a legeredményesebbek, ami a Nobel-díjak gyűjtögetését illeti. 2000 óta összesen hét, a díj odaítélésekor náluk dolgozó szakember kapta meg a világ egyik legismertebb díját.

A rangsorban közvetlenül a Standord után is amerikai egyetemek találhatók, így a Columbia, a Kaliforniai Egyetem, a Princeton, Chicagói Egyetem, a Howard Hughes Medical Institute, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i tagintézménye és a Massachusetts Institute of Technology. Érdekesség, hogy például a neves Oxfordi Egyetem kutatói ebben az évszázadban még nem kaptak Nobelt.

A Stanfordon egyébként egy sor ismert ember végzett. Itt tanult például Reese Witherspoon színész, Tiger Woods golfozó, illetve Hillary és Bill Clinton lánya, Chelsea is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.