Íme, a következő amerikai elnök iskolái: hol tanult Trump és Clinton?

Az egyik jelölt már az iskolában is komoly babérokra tört, míg a másik inkább igyekezett kilépni az üzlet világába.

  • Eduline
MTI / EPA / Gary He

Hillary Clinton és Donald Trump iskolai előmenetele szempontjából szembetűnő, hogy míg előbbi elég komolyan belevetette magát az iskolai életbe, utóbbi inkább gyorsan elvégezte a sulikat, hogy a gyakorlatban tegye próbára magát.

Clinton az elég menő Wellesley College tanulója volt, amely egy kifejezetten nőknek létesült intézmény. Ekkor is már több politikai mozgalomban vett részt, bár ekkor még republikánus nézeteket vallott, a főiskola vége felé vált liberálissá.

A Wellesley után a Yale jogi karán folytatta a tanulmányait az ifjú Rodham, ahol a kari folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett, majd különböző, főleg szociális témájú kutatásban vett részt. Ja, és mellesleg itt találkozott az ifjú Billel.

Trump 13 évesen otthagyta a polgári oktatást - állítólag magatartásbeli problémák miatt -, és egy katonai iskola, a New York Military Academy növendéke lett. Itt járta ki a nyolcadik osztályt és a gimnáziumot is. Ezután a Bronxban található Fordham University hallgatója lett, de két év után a Warthonon folytatta tanulmányait Philadelphiában. Ez az intézmény azon kevesek egyike, ahol az ingatlanüzlettel kapcsolatos tanulmányokat oktatnak. 1968-ban közgazdászként diplomázott.Milliárdosok iskolái: itt tanultak az ország leggazdagabb emberei

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.