Mit kérnek a magyar diákhitelért?

Csaknem a jegybanki alapkamat háromszorosát kérik a diákhitel kamataként, igaz, ez így is az olcsóbb kölcsönök közé tartozik – derül ki a HVG összeállításából, ami a magyarok által viszonylag könnyen elérhető angol és német diákhitelről is ír.

  • HVG
Stiller Ákos

Szabadon felhasználható kölcsön 5,75 százalékért, tandíjhitel évi 2 százalékért – ezekkel a kondíciókkal vehetnek fel „állami pénzt” a felsőoktatás hallgatói, akik szomorúan tapasztalhatják, az előbbi kamata jóval magasabb a jegybanki alapkamatnál. Nincs haszon azon így sem, állítják a Diákhitel Központnál. Az összeállítás nemcsak a magyar kölcsön felvételéhez ad útmutatót, de azt is ismerteti, milyen feltételekkel kaphatnak hazai diákok – mint uniós polgárok – angol vagy német hitelt, és hogyan lehet ilyen pénzhez jutni az Egyesült Államokban.

A cikket a HVG csütörtökön megjelenő számában olvashatjátok.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.