Csaknem a jegybanki alapkamat háromszorosát kérik a diákhitel kamataként, igaz, ez így is az olcsóbb kölcsönök közé tartozik – derül ki a HVG összeállításából, ami a magyarok által viszonylag könnyen elérhető angol és német diákhitelről is ír.
Szabadon felhasználható kölcsön 5,75 százalékért, tandíjhitel évi 2 százalékért – ezekkel a kondíciókkal vehetnek fel „állami pénzt” a felsőoktatás hallgatói, akik szomorúan tapasztalhatják, az előbbi kamata jóval magasabb a jegybanki alapkamatnál. Nincs haszon azon így sem, állítják a Diákhitel Központnál. Az összeállítás nemcsak a magyar kölcsön felvételéhez ad útmutatót, de azt is ismerteti, milyen feltételekkel kaphatnak hazai diákok – mint uniós polgárok – angol vagy német hitelt, és hogyan lehet ilyen pénzhez jutni az Egyesült Államokban.
A cikket a HVG csütörtökön megjelenő számában olvashatjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
