Mit gondolnak a szegediek a menekültekről? Ezt vizsgálta az SZTE, és meglepő eredményre jutott

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke a szegediek menekültekhez való hozzáállását vizsgálta, és meglepő eredményre jutott.

  • Eduline
MTI / Ujvári Sándor

A Délmagyar szerint bár 8-ról 26 százalékra nőtt a menekülteket teljes mértékben elutasítók aránya, ez még mindig bőven az országos átlag (53 százalék) alatt marad.

Ráadásul a szegediek 43 százaléka befogadná azokat, akiket hazájukban üldöznek.

 

A menekült lett az év szava a gyerekek körében

Az eredmény azért is érdekes, mert a határhoz közel eső városban jóval gyakoribb látvány egy-egy menedékkérő, mint az ország többi részén.

A kutatók egyébként azzal magyarázzák a nagyobb toleranciát, hogy a csongrádi székhelyen kiemelkedően magas a diplomások aránya, a menekültellenesség pedig főleg az alacsonyabb státuszú csoportok esetében erős.

 

Iskola a kerítésen innen: csikorog a menekültek integrációja
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.