Dékánként megfelelően vezette a gépészmérnöki kart, amely meghatározó szerepet tölt be az egyetem életében mind...
Dékánként megfelelően vezette a gépészmérnöki kart, amely meghatározó szerepet tölt be az egyetem életében mind hallgatói létszámát, mind bevételeit tekintve. Az előző körben az egyetem szenátusa őt rangsorolta a jelöltek közül az első helyre, így elvárás is volt, hogy újra pályázzon - válaszolta Illés Béla a boon.hu-nak arra a kérdésre, miért pályázott újra a Miskolci Egyetem rektori posztjára, miután első pályázatát nem fogadta el az emberi erőforrások minisztere.
Ahogy korábban megírtuk, bár az első körben a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja kapta a legtöbb szavazatot, Balog Zoltán erőforrás-miniszter úgy döntött, új pályázatot kell kiírni. Akkor az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtott be pályázatot, a szenátus a pályázatok alapján Illés Bélának 21, Palotás Árpád Bencének 8, Barkai Lászlónak pedig 7 szavazatot adott.
Illés elmondta: változtatott a pályázatán. Szerinte a közeli főiskolákkal összefogva egy hálózatszerű felsőoktatási rendszert kellene létrehozni. Az intézményeknek egyezségre kellene jutniuk, hogy hol mit érdemes oktatni. Illés fontosnak tartja a karok gazdálkodásának áttekinthetőségét is, a piacképes képzéseket pedig meg kell tartani.
A második körben Illés mellett Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja és Torma András, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja pályázott. A Miskolci Egyetem szenátusa július 25-én véleményezi a rektori pályázatokat, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter július 31-ig dönt, az új rektor augusztus 15-én foglalja el posztját.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
