„Miniegyetemek” hódításától rettegnek a rektorok

A következő években sorra jöhetnek létre új felsőoktatási intézmények Nagy-Britanniában, egy kormánytervezet szerint...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A következő években sorra jöhetnek létre új felsőoktatási intézmények Nagy-Britanniában, egy kormánytervezet szerint ugyanis már ezer hallgatóval is egyetemi rangot kaphatnának – számolt be a The Telegraph.

Ez jelentős engedmény, eddig ugyanis négyezer diák kellettaz egyetemi címhez. A döntés miatt a következő években ugrásszerűen megnőhet az akkreditált felsőoktatási intézmények száma Nagy-Britanniában. Ez történt a kilencvenes évek elején is, amikor az akkori kormány több tucat politechnikumot minősített át egyetemmé. 

A rektorok fenntartással fogadják a terveket. „Természetesen teret kell hagyni az új intézményeknek, de nem lenne szabad válogatás nélkül osztogatni ezt a címet” – fogalmazott Michael Farthing, a Sussex University rektorhelyettese, a tudományegyetemeket tömörítő csoport elnöke. Vízumbotrány miatt szűnik meg Nagy-Britannia második legnagyobb egyeteme – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.