Minden, amit az egyetemi kollégiumi jelentkezésről érdemes tudni

Miután mindenki megtudta, hogy felvételt nyert-e valamelyik egyetemre, elkezdődhet az újabb jelentkezési időszak: a kollégiumi jelentkezés. Összeszedtünk minden hasznos információt, hogy nektek már csak jelentkezni kelljen.

  • Eduline
pixabay

Jelenleg a felsőoktatásban 54.500 kollégiumi férőhely van, ebből 44.400 állami fenntartású intézmények kezelésében van. - derül ki a HÖOK kutatásának adataiból. Ezekre a helykre lehet idén is pályázni, illetve ezen férőhelyek felszabadult részére.

 Mennyibe kerülnek a kollégiumok?

Ahogy erről már korábban is írtunk, az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is belekezdhetnek már, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Milyen papírok kellenek?

Ahogy már erről is beszámoltunk, a kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon osztják ki: van, ahol csak államilag támogatott hallgatók, és van, ahol önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást.

Első körben szükségetek lesz az érettségi bizonyítványotokra, hiszen a legtöbb helyen nézik a tanulmányi eredményeket. Ezen felül fontos, hogy a szüleitek jövedelemigazolását is beszerezzétek, ügyelve arra, hogy három hónapnál nem régebbi iratokat csatoljatok. Erre érdemes odafigyelni: van, ahol ennél is frissebb dokumentumokat kérnek. Ha van eltartott a családban, tehát mondjuk van egy kiskorú testvéred, aki iskolába jár, akkor szükség lesz az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírra is. Ami még döntő lehet, az az egyetem-lakhely távolság. Ezt is igazolni kell papírokkal, bejelentett állandó lakcímmel. Ha van, akkor mellékelni kell a hátrányos helyzetet igazoló papírokat is, hiszen azok is pontot érnek a kollégiumi felvételi eljárás során.

Hogyan kell jelentkezni?

A jelentkezést a hallgatói rendszerben - ETR-ben vagy Neptunban - bonylítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. Amíg megkapjátok a rendszerhez a hozzáféréseteket, addig is kezdjétek el összegyűjteni a fentebb említett dokumentumokat. Az aktuális jelentkezési feltételeket keressétek az adott egyetemek honlapján.

Kollégiumi szobát szeretnél? Ezt kell érte tenned

Hogyan döntik el az egyetemek, ki kerülhet be a kollégiumba? Miként kell jelentkezni, és mikor? Jobban megéri, mint az albérlet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A kollégiumi jelentkezés rendszerint július második felében kerül elő, ami természetes, hiszen ekkorra derül ki, kit hova vettek fel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.