Milyen sors vár az egyetemek orvosi karaira?

Kiegészítő támogatásra számíthatnak azok a felsőoktatási intézmények, amelyek megfelelnek bizonyos minőségi kritériumoknak - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár a Napi Gazdaságnak.

  • MTI
Fazekas István

A lap hétfői számában közölt interjúban Palkovics László azt mondta, az egyetemek tartozásállománya nem problémás, és azt is tudatosítani kell, hogy az intézményeknek nem lehet pusztán állami pénzekből gazdálkodniuk. Arról is beszélt, hogy felmerült a ppp-konstrukciók kiváltása, és a kormány döntésén múlik, hogy a felsőoktatási törvény tavaszi módosítói közé bekerül-e az önálló orvosi egyetemekről szóló passzus.

A felsőoktatási intézményeknél mintegy 13 milliárd forint adósság halmozódott fel év végéig, amiből 9,1 milliárd forint hatvan napon túli lejárt kötelezettségvállalás az egészségügyi ellátás területén keletkezett, ezt pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza - ismertette az államtitkár, aki szerint a felsőoktatási funkcióból származó elmaradások összege már kezelhető mértékű. 

Egy kérdésre válaszolva elmondta: nagyon sok hibás ppp-konstrukcióról értesültek, amelyeknél úgy írták alá a megállapodásokat, hogy a rizikó kizárólag az állam vállát nyomja. Felmerült ezen szerződések kiváltása, azonban ezek sokszor 20 éves megállapodások, amelyek összértékben meghaladják a 150 milliárd forintot. "Most azt térképezzük fel, hogy milyen ppp-beruházások illeszkednek az egyetemi stratégiába, és amelyek fontosak, azok esetében rendezni kell ezeket az ügyleteket" - fogalmazott Palkovics László.

Arra a kérdésre, született-e döntés arról, hogy leválasztják-e az orvostudományi karokat az egyetemekről, az államtitkár azt válaszolta: több opció is van, ezeket elemzik. Ami biztos, hogy az elgondolás a mostani magas színvonal megtartását, ezzel párhuzamosan a nemzetközi vonzerő bővítését célozza, amihez a minőségi oktató háttér, a klinikai bázis biztosítása is elengedhetetlen - mondta, hozzátéve, hogy a működtetés formája ugyancsak kérdés. Az, hogy a tavasszal benyújtani tervezett felsőoktatási törvénymódosításba belefér-e a végleges javaslat, a kormány döntésétől függ, az intézmények átalakítási tervén jelenleg dolgoznak - közölte a lappal az államtitkár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.