Milyen lesz az új diákhitel?

Kizárólag a tandíj finanszírozására használható az augusztus 15-étől igényelhető, Diákhitel2 néven futó hallgatói...

  • Eduline
Furcsa, felemás rendszer indul szeptemberben
Stiller Ákos

Kizárólag a tandíj finanszírozására használható az augusztus 15-étől igényelhető, Diákhitel2 néven futó hallgatói hitelkonstrukció - olvasható a HVG legfrissebb számában.

Furcsa rendszer indul a szeptemberben kezdődő tanévben a felsőoktatásban. A hallgatók többségének fizetnie kell majd a tanulmányaiért, mégsem csökken, hanem nő a felsőoktatás állami fenntartási költsége. Az állami finanszírozású hallgatói helyek számának drasztikus csökkentésével, valamint – ezzel párhuzamosan – az önköltséges finanszírozás kiterjesztésével és az állami részösztöndíjas képzés bevezetésével a hallgatók többsége számára visszatér a tandíj, amelynek bevezetése 2008-ban éppen az akkor még ellenzéki Fidesz népszavazási kezdeményezése miatt hiúsult meg.

A fizetős képzéseken a tanulóknak kínált Diákhitel2 ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a hallgató saját forrás hiányában tandíja teljes egészét hitelből fedezze, kedvezményes, évi kétszázalékos kamatozással. A pénzpiaci és a kedvezményes kamatláb közti 6-8 százalékpontos különbözetet az állam fogja állni, ami – az új hitelt felvevők számának függvényében – várhatóan több tízmilliárd forinttal terheli majd a költségvetést. Vagyis az állam is többet költ, mint eddig, miközben a korábbinál több hallgató kényszerül tandíj fizetésére. A teljes cikket a HVG eheti számában vagy a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.