Milyen fizetésre számíthatnak a pályakezdő jogászok?

A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk...

  • Eduline
Túry Gergely

A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk az államvizsgát követően keresett és talált megfelelő mukahelyet - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb adataiból, amelyet a HVG Diploma különszáma összegzett.

Elhelyezkedési problémákról a válaszadók mindössze 1,8 százaléka számolt be, a friss diplomás jogi és igazgatási szakemberek a teljes diplomáscsoporthoz hasonló arányban tudnak elhelyezkedni. A rendszerint a túlképzéssel társított szakterületen végzettek összességében jó elhelyezkedési mutatókat produkálnak, kevesebb ideig keresnek állást, mint más végzettek – átlagosan 3,12 hónap alatt találnak munkát, ami jelentősen rövidebb az átlagnál. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A munkahelyi beosztást tekintve a jogi és igazgatási végzettségűek közül az alkalmazásban állók 84 százaléka beosztottként dolgozik, ez az arány közel áll az átlaghoz. A karrierépítési lehetőség is átlagos: három évvel a végzés után a válaszadók 76 százaléka alkalmazott, 11 százaléka középvezető, 4 százaléka pedig felsővezető pozícióban dolgozik.

Pályakezdők bére - top 3
A diplomás-pályakövetési rendszer arról is tartalmaz adatokat, mely felsőoktatási intézmény végzettjei keresnek a legjobban - a 2012-es HVG Diploma különszámban szereplő grafikokonok alapján a legmagasabb fizetésre a jogi és igazgatási területen a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán végzett hallgatók számíthatnak, őket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói követik.

A területen az állami szektor a legnépszerűbb, a válaszadók 42 százaléka itt, további 20 százaléka pedig az önkormányzati szférában helyezkedett el. Presztízsszempontból kifejezetten vonzó területnek számítanak a bíróságok és az államigazgatási intézmények, míg a végzett hallgatók a legkevésbé elismertnek a civil szervezeteknél, önkormányzatoknál végzett munkát tartják.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.