Milyen fizetésre számíthatnak a pályakezdő jogászok?

A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk...

  • Eduline
Túry Gergely

A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk az államvizsgát követően keresett és talált megfelelő mukahelyet - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb adataiból, amelyet a HVG Diploma különszáma összegzett.

Elhelyezkedési problémákról a válaszadók mindössze 1,8 százaléka számolt be, a friss diplomás jogi és igazgatási szakemberek a teljes diplomáscsoporthoz hasonló arányban tudnak elhelyezkedni. A rendszerint a túlképzéssel társított szakterületen végzettek összességében jó elhelyezkedési mutatókat produkálnak, kevesebb ideig keresnek állást, mint más végzettek – átlagosan 3,12 hónap alatt találnak munkát, ami jelentősen rövidebb az átlagnál. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A munkahelyi beosztást tekintve a jogi és igazgatási végzettségűek közül az alkalmazásban állók 84 százaléka beosztottként dolgozik, ez az arány közel áll az átlaghoz. A karrierépítési lehetőség is átlagos: három évvel a végzés után a válaszadók 76 százaléka alkalmazott, 11 százaléka középvezető, 4 százaléka pedig felsővezető pozícióban dolgozik.

Pályakezdők bére - top 3
A diplomás-pályakövetési rendszer arról is tartalmaz adatokat, mely felsőoktatási intézmény végzettjei keresnek a legjobban - a 2012-es HVG Diploma különszámban szereplő grafikokonok alapján a legmagasabb fizetésre a jogi és igazgatási területen a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán végzett hallgatók számíthatnak, őket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói követik.

A területen az állami szektor a legnépszerűbb, a válaszadók 42 százaléka itt, további 20 százaléka pedig az önkormányzati szférában helyezkedett el. Presztízsszempontból kifejezetten vonzó területnek számítanak a bíróságok és az államigazgatási intézmények, míg a végzett hallgatók a legkevésbé elismertnek a civil szervezeteknél, önkormányzatoknál végzett munkát tartják.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.