A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk...
A jogi és igazgatási szakon végzett hallgatók 43 százalékának már diplomaszerzéskor van állása, további 50 százalékuk az államvizsgát követően keresett és talált megfelelő mukahelyet - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb adataiból, amelyet a HVG Diploma különszáma összegzett.
Elhelyezkedési problémákról a válaszadók mindössze 1,8 százaléka számolt be, a friss diplomás jogi és igazgatási szakemberek a teljes diplomáscsoporthoz hasonló arányban tudnak elhelyezkedni. A rendszerint a túlképzéssel társított szakterületen végzettek összességében jó elhelyezkedési mutatókat produkálnak, kevesebb ideig keresnek állást, mint más végzettek – átlagosan 3,12 hónap alatt találnak munkát, ami jelentősen rövidebb az átlagnál. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A munkahelyi beosztást tekintve a jogi és igazgatási végzettségűek közül az alkalmazásban állók 84 százaléka beosztottként dolgozik, ez az arány közel áll az átlaghoz. A karrierépítési lehetőség is átlagos: három évvel a végzés után a válaszadók 76 százaléka alkalmazott, 11 százaléka középvezető, 4 százaléka pedig felsővezető pozícióban dolgozik.
| Pályakezdők bére - top 3 |
| A diplomás-pályakövetési rendszer arról is tartalmaz adatokat, mely felsőoktatási intézmény végzettjei keresnek a legjobban - a 2012-es HVG Diploma különszámban szereplő grafikokonok alapján a legmagasabb fizetésre a jogi és igazgatási területen a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán végzett hallgatók számíthatnak, őket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói követik. |
A területen az állami szektor a legnépszerűbb, a válaszadók 42 százaléka itt, további 20 százaléka pedig az önkormányzati szférában helyezkedett el. Presztízsszempontból kifejezetten vonzó területnek számítanak a bíróságok és az államigazgatási intézmények, míg a végzett hallgatók a legkevésbé elismertnek a civil szervezeteknél, önkormányzatoknál végzett munkát tartják.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
