Hol szereztek diplomát az országgyűlés újoncai?

Jogász, nyelvtanár, geográfus és teológus is van az országgyűlés újoncai között. Hol végeztek azok a képviselők, akik először kapnak helyet a parlamentben? Utánajártunk.

  • Eduline

MSZP: van, aki az idén felvételizik

Bangóné Borbély Ildikó az érettségi után kezdett dolgozni a nádudvari óvodában, ahol két év után gazdasági vezető lett, 1995-ben Budapesten gazdaságvezetői képesítést szerzett, 2012-ben pedig beiratkozott a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar óvodapedagógus szakára, cigány-roma szakirányra. Hozzá hasonlóan Velez Árpád pártigazgató is harminc fölött ült vissza az iskolapadba: a Wirtschaftsuniversität Wien (a bécsi gazdaságtudományi egyetem) hallgatója.

Velez Árpád
MTI / Mohai Balázs

Demeter Márta honvédelemmel foglalkozó szakpolitikus 2004-ben végezte el a Gábor Dénes Főiskola műszaki-informatika szakát biztonságszervező szakirányon, 2012-től 2014-ig pedig a Zsigmond Király Főiskola politológia szakán tanult. Ő is izgulni fog az idei ponthatárhúzás miatt, ugyanis jelentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakára.

Az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnesnek a nyelvvizsgája miatt nincs még diplomája: 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán, 2011-ben az ELTE politológia szakán szerzett abszolutóriumot. Szegeden Kunhalmi évfolyamtársa volt Heringes Anita, az MSZP paksi szervezetének elnöke, aki szintén 2009-ben szerezte meg kommunikáció szakos abszolutóriumát, korábban a MÚOSZ újságíró-szerkesztő képzésén szerzett képesítést.

Tóth Bertalan 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogászdiplomát, majd 2003-ban európai szakjogász kiegészítő diplomát vett át. Később jogi szakvizsgát is tett.

MTI / Földi Imre

Kiss László - aki korábban az Oktatási és Kulturális Minisztériumban dolgozott tanácsadóként - az ELTE történelem szakán végzett, míg a Budapest XIII. kerületében győzedelmeskedő Hiszékeny Dezső műszaki végzettséggel rendelkezik, később elvégezte az Államigazgatási Főiskolát is.

Együtt-PM: egy geográfus is van az újoncok között

A Párbeszéd Magyarországért egyet sem, Bajnai Gordon pártja viszont legalább két újoncot juttatott a parlamentbe: Kónya Pétert országos listáról, Szabó Szabolcsot a csepeli-soroksári körzetből. Maga Bajnai sem volt még országgyűlési képviselő, de ő múlt hét szerdán közölte, hogy lemond a párt teljes vezetésével (így Kónya Péterrel és Szigetvári Viktorral) együtt, és parlamenti mandátumát is átadja egy másik Együtt-PM-tagnak. Bajnairól és a parlamenti pártok vezetőinek végzettségéről itt olvashattok.

Kónya Péter, az Együtt egyik társelnöke szintén lemond elnökségi posztjáról, de arról egyelőre nem lehet tudni, hogy mandátumát is átadja-e másnak. Kónyát 1987-ben felvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, majd haditudósítást tanult Lvovban. A rendszerváltás miatt már nem diplomázhatott le, itthon tisztté avatták, és a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián fejezhette be tudósítói tanulmányait.

Kónya Péter, Bajnai Gordon
Stiller Ákos

Bajnai (és talán Kónya) helyére akár Pápa Levente, a párt gazdasági szakembere, vagy Berkecz Balázs város- és területfejlesztési szakember is érkezhet, ugyanis ők az országos lista soron következő jelöltjei. Pápa 2004-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy szakirányán, Berkecz pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerzett 2000-ben településmérnöki BSc-, 2007-ben MSc-diplomát, ezen kívül szintén Pécsett, az Állam- és Jogtudományi Karon a jogi szakokleveles mérnöki képzést is elvégezte.

Az viszont biztos, hogy Szabó Szabolcs ott lesz a következő parlamentben. Szabó 2002-ben végezte el az ELTE Természettudományi Kar geográfusi szakát, 2009-ben PhD fokozatot is szerzett. 2010-től a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa.

Az LMP diplomásai

Schmuck Erzsébet alapítója a Magyar Természetvédők Szövetségének és az LMP-nek is. 1977-ben szerzett közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (a mai Budapesti Corvinus Egyetemen).

Sallai Róbert Benedek is az LMP alapító tagjai közé tartozik. Saját túrkevei gazdaságával foglalkozik, de a párt honlapja szerint természetvédelmi végzettségekkel is rendelkezik. Ikotity Istvánnak három diplomája és doktori végzettsége is van, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemre is járt.

Fidesz: újabb jogászok

A Dunakesziről bekerült Tuzson Bence ügyvéd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Galambos Dénes 1981-ben végzett ugyanitt, Salacz László szintén ügyvéd, 1995-ben szerezte meg jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen.

Tuzson Bence Facebook-oldala

Petneházy Attila a kakukktojás a Fidesz-frakció jogászai és pedagógusai között. Nyíregyházáról került be, ahol a Móricz Zsigmond Színház színművészeként ismert, a Nemzeti Színház Színiakadémiáját 1987-ben végezte el.

A Fidesz-KDNP színeiben öt önkormányzati múlttal rendelkező jelölt győzött – mindegyikük foglalkozott pedagógiával. Szabolcs Attila nyomdaipari fényképész és mikrofilm-technikai rendszerszervező képzettségekkel rendelkezik, ezt egészítette ki 1985-ben a BME mérnöktanári diplomájával. Witzmann Mihály balatonlellei önkormányzati képviselő Budapesten szerzett mérnök-informatikus diplomát, egy rövid ideig számítástechnikai tanfolyamokat szervezett. Bóna Zoltán, Dunavarsány polgármestere teológus diplomával rendelkezik, amelyet a Komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karán szerzett.

Dunai Mónika
MTI / Földi Imre

Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere három diplomát szerzett: az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, a Budapesti Gazdasági Főiskolát és a Nyugat-magyarországi Egyetem emberi erőforrások mesterszakát is elvégezte. Dunai Mónika, Budapest XVII. kerületének önkormányzati képviselője az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán 1990-ben szerzett magyar-orosz szakos általános iskolai tanári diplomát, 1995-ben franciaszakos nyelvtanári, majd 1999-ben franciaszakos középiskolai tanári diplomát. A Miskolci Egyetem irodalomtudományi PhD-képzésén abszolutóriumot szerzett.

Jobbik: egy újonc

A Jobbik országgyűlési soraiban egyetlen új arc tűnt fel. Ander Balázs 2002-ben végezte el a Pécsi Tudományegyetem történelem szakát, ezután két évig volt népművelő egy barcsi múzeumban. Jelenleg történelemtanár a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.